Hegyek, vizek, tájak

Háromszék tájfelszíne nagyon változatos. Északi részét összefüggő hegykoszorú övezi, északnyugaton a Persány hegység, északon a Dél-Hargita, keleten a Háromszéki havasok magaslanak az Olt lapálya és a patakok fölé. Ezekből déli irányba leágaznak a Baróti és a Bodoki hegység erdő borította gerincei.

Kárpát-kanyar ölelésében: Háromszék hegységei és medencéi

A hegyek közé beékelődnek a Brassó-Barcasági medence északi nyúlványai, a Baróti és Háromszéki medencék valamint a Bodzafordulói medence. A fenyvesekkel, kevert erdőkkel borított hegyek legmagasabb csúcsa a „keleti végeken” emelkedő, 1777 m magas Lakóca, a Dél-Hargitában pedig a Kakukkhegy (1558). A medencék általános tengerszint feletti magassága 540 m körüli. A vidék legalacsonyabb pontja az ágostonfalvi Olt-kapu, legmagasabb pedig a már említett Lakóca.

A hegykeret jórészt a Keleti-Kárpátok kréta és paleogén friss övezetéhez tartozik, s homokkövekből, mészmárgából, konglomerátumokból áll. Csupán a megye északnyugati részén jelenik meg a kristályos-mezonos övezet, jellegzetes mészköveivel, hogy helyet adjon földrajzi tájat tarkító és érdekessé tevő karszt formák (dolinák, kőfülkék, zsombolyok, barlangok) kialakulásának.

Vulkáni utóműködés: Mofetták, borvizek és gyógyfürdők

A Hargita ideérő nyúlványai szálában álló andezitekből és az ezt körülvevő vulkániüledékes takaróból állanak (lávafolyások, görgetegek, lapilli, vulkáni bombák, hamu). E vonulat mélyéből, a vulkáni utóműködés tanújeleként (szolfatára és mofetta) jelenik meg a kéndioxid, kénhidrogén és a széndioxid, nem kevésbé az ásványvizek sokasága.

A törésvonalon messze elvándorló széndioxidnak köszönhető, hogy üledékes eredetű kőzetek vidékén is szénsavas vízzel működő gyógyfürdők (Kovászna, Előpatak, Sugásfürdő) jöhettek létre. Kisebb, helyi érdekű fürdők alakultak ki a szénsavas-sós és kénes vizek övezetében (Hatolyka, Uzonkafürdő, Kézdimartonos). Ezen a tájon történelmi hagyományai vannak a gyógyfürdőzésnek. Az említett természetes gyógytényezőket a fenyős övezetek negatív ionokban gazdag, jellegzetes gyógy-mikroklímája egészíti ki. Ezek képezik itt a fürdőgyógyászat alapjait. A változatos földtani felépítés következtében ez a föld értékes ásványi kincseket őriz. 125 éve fejtik itt a szenet, közel negyed százada termelik a kőolajat. Hagyományai vannak a vasolvasztásnak, a mészkőégetésnek, a kőfejtésnek, kőfaragásnak, a kiváló asztali- és gyógyvizek palackozásának (Bodok, Bibarcfalva, Málnásfürdő), a szénsavsűrítésnek (Málnásfürdő). Kiaknázatlanok még a diatomit-, a bentonittelepek, az ásványvízforrások javarésze és a népiesen „féldrágaköveknek” mondott ásványok sokasága.

A székely ember sorsát, életét a vidék aránylag zord klímája is nehezítette. A mérsékelt kontinentális klíma itt találkozik a nyugati szelek szárnyán ideérkező óceáni levegővel. A hegykeretet jellegzetes hegyvidéki éghajlat uralja. Mindezeket tetézi a Kárpátok közti medencékre jellemző, hőmérsékleti inverzió. Télen hideg, ködös levegő szorul be a medencébe, a hegyek magasa pedig napfényben fürdik. Az egyensúly a déli órákban megbomlik, ám délután már ismét gyakran borítja ködtenger a tájat. Legtöbbször éppen Bodzafordulón mérik a legalacsonyabb téli hőmérsékletet, s ha az Ojtozi-szoroson átbukik az éles szél, a Nemere, hóbuckákkal torlaszolja el az utakat, nem egyszer megbénítja az életet.

Háromszék vízhálózata: Az Olt kanyarulata és a hegyi patakok

Ezen a tájon írja le hatalmas kanyarját az Olt. Keletről a Feketeügy szaporítja vizét. Ez utóbbiba ömlik a Torja patakja, a Kászon és a Kovászna vize. Kanyarulatában magába fogadja a Barcaság folyóit, Erdővidéken pedig a Dél-Hargitából alásiető, halászásra alkalmas Barót vizét, a Kormost és a Vargyast. Kontinentális jellegük miatt kora tavaszig jégpáncél borítja őket. A vidék szabad víztükre újabban mesterséges tavakkal szaporodott Sepsibesenyőn, Rétyen, Sepsiszentgyörgyön.

A festői Bodza-vidék vizeit a Bodza a hasonnevű szoroson át a Szeret folyóba viszi.

Élővilág és természetvédelmi területek: A Rétyi Nyírtól a Büdöshegyig

Gazdag, színes és szép e táj növény és állatvilága. Az alhavasi tájon ma is háborítatlanul él a siketfajd. A fenyvesek és a bükkösök övezetében jelen vannak a nagyvadak: a szarvas, medve, hiúz és a vaddisznó. Az utóbbi években örvendetes módon növekszik az állatállomány. A hegyi patakokban otthon érzi magát a pisztráng. Számos természetvédelmi terület, valóságos kuriózum várja az érdeklődő turistát. Ilyen a Rétyi Nyír, a torjai Büdöshegy környéke, a kovásznai Pokolsár, egész sor reliktum-növény, állatritkaság és négy dendrológiai park (Árkos, Vargyas, Dálnok, Zabola).

A magashegyi erdők alatt a szürke podzol, alább a csokoládébarna erdei talaj, az alsóháromszéki síkságon, Szépmezőn jóltermő, átmosott csernozjom és öntéstalajok borítják az anyakőzetet. A megye földrajzi tájegységei az Alsó- és Felső-Háromszéki-medence, a baróti és a bodzafordulói táj valamint az Olt-folyosó érdekes módon egybeesnek a történelmi-néprajzi tájegységekkel. Az első két medence a Sepsi és Orbai szék területét, a Baróti-medence Erdővidéket, az Olt-folyosó a nép által Oltfej néven ismert tájegységet, a Bodzafordulói medence pedig a románok lakta Bodza-vidéket foglalja magába.

Részlet „Sepsiszentgyörgy Gazdaságának Stratégiai Fejlesztése” című tanulmányból
Szerzők: Dénes Judit; Dénes István

Ismerje meg Háromszék gazdag történelmét és kúriáit is.