Egy hónapja hirdettük meg, egy hónapja szervezzük a Székely Szabadság Napját. Március tizedikén várhatóan sokan leszünk. Civil szervezetek, pártok, kis közösségek jelezték, hogy velünk együtt lépnek fel Székelyföld területi autonómiájáért.

Hiszem, hogy mindenki azt akarja, amit a szervezők: hittel, méltósággal, és a közösséget összetartó erővel emlékezni és tüntetni. Hiszem, hogy mindenki megértette, ezen a napon csakis a szabadságról, a székely nép autonómiatörekvéséről lehet szó és nem pártok, szervezetek, vagy ideológia csoportok üzeneteiről. Egyetlen zászló, Székelyföld aranysávos kék lobogója, sok száz és ezer példányban fogja hirdetni, egységesek vagyunk, és egyetlen célért gyűltünk össze.

2013. február hetedikén, Kolozsváron, az RMDSZ székházában fogadta Kelemen Hunor Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét. A megbeszélésre a Székely Nemzeti Tanács elnökének kérésére került sor.

Roedriger Lajos: Kászonszék és Háromszék néprajzos szemmel
(Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2012, 120 oldal)
Sajtó alá rendezte, szerkesztette Szőcsné Gazda Enikő

A Székely Nemzeti Múzeum újonnan megjelent kötete Roediger Lajos (1854–1941) több helyszínre szétszóródott népművészeti, néprajzi jellegű feljegyzéseiből, levelezéséből, nívós fénykép- és rajzanyagából nyújt válogatást.

Roediger Lajos, a torjai születésű muzeológus a Bács-Kiskun Vármegyei Történelmi Társulattól került a 20. század elején Kovásznára, és bekapcsolódott a Székely Nemzeti Múzeum tudományos tevékenységébe.

A Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díjjal tünteti ki Pál-Antal Sándor történészt, levéltárost a Magyar Tudományos Akadémia tagját. Pál-Antal Sándor a székelyek történelmének fáradhatatlan kutatója, aki a székely önkormányzás történetének számos, eddig ismeretlen elemét tárta fel levéltári kutatásai során. Erről írt könyve, a Székely Önkormányzat-történet a székelység kollektív, nemzeti önismeretének egyik legfontosabb jelenkori forrása. Hiánypótlóak a székely városok történetére vonatkozó kutatásai és publikáció is. Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Nyárádszereda történetéről ma nem lehet beszélni Pál-Antal Sándor munkáinak ismerete nélkül. Egész munkássága a székely közösségi tudat megerősödését, a székely önismeret elmélyülését és ez által a székelység autonómiatörekvését szolgálja.