Különleges kulturális és helytörténeti csemegével gazdagodik Sepsiszentgyörgy nyári programkínálata. A Székely Nemzeti Múzeum gyönyörűen megújult parkjában 2026. július 21-én, kedden 15 órától nyílik meg A Székely himnusz története című szabadtéri tablókiállítás.
A tárlat nemcsak egy ikonikus mű keletkezését mutatja be, hanem a székely közösségi öntudat és megmaradás szimbólumának rögös, ám felemelő útját is.
Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig – Egy utazó tárlat állomásai
A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös kezdeményezéséből született. Az eredeti, gazdag műtárgyanyagot felvonultató tárlat a budapesti premier után Székelyudvarhelyre látogatott, most pedig a székelykeresztúri állomást követően érkezik meg hozzánk, Sepsiszentgyörgyre.
A tablósorozat részletesen tárja fel a mű történelmi és kulturális hátterét. Külön figyelmet szentel azoknak a személyeknek, alkotóknak és sorsfordító eseményeknek, amelyek révén ez a mű a magyarság és a székelység egyik leghangsúlyosabb közös jelképévé vált.
A megnyitó részletei és díszvendégei
- Házigazda: Sztáncsuj Sándor József régész-muzeológus (Székely Nemzeti Múzeum)
- A kiállítást megnyitja: Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, valamint Kása Csaba, a tárlat kurátora.
Zsoltárból lett himnusz: Hogyan született a székelyek imája?
A Székely himnusz kottájának címlapja (OSZK)
„Nem is himnusznak, csak zsoltárnak született, az tette himnusszá, hogy a székelység összessége osztatlanul a magáénak vallotta, hogy egyszer valahol öntudatlanul, akaratlanul meghajolt előtte egy zászló.”
A mű eredete a trianoni tragédia utáni évekre nyúlik vissza. Csanády György 1921-ben egy Nagyáldozat elnevezésű szertartást állított össze a budapesti székely egyetemi hallgatók összetartozás-érzésének erősítésére. A forgatókönyv négy dalszövegét az oravicabányai születésű, fiatalon elhunyt Mihalik Kálmán zenésítette meg.
Az eredetileg Kántáté címet viselő tétel hamar önálló életre kelt: futótűzként terjedt a közösségben, és lassan az egész nemzet szívébe beégve vált a második nemzeti imánkká.
A legfontosabb mérföldkövek a dal történetében:
- 1921: Csanády György megírja a szöveget, Mihalik Kálmán pedig dallamot formál köré.
- 1940 (A második bécsi döntés): Észak-Erdély és Székelyföld visszatérésekor a lakosság ünneplő tömegei éneklik a dalt. A rádiós közvetítések révén milliók ismerik meg a kottát és a szöveget.
- 1946–1989 (A fogság évei): A kommunista diktatúra idején mind Romániában, mind Magyarországon betiltják. A dalt évtizedekig csak titokban, illegálisan lehetett terjeszteni és énekelni.
- 1989: A rendszerváltással a Székely himnusz végleg kiszabadul a „szellemi fogságból”, és visszaveszi méltó helyét a közösségi ünnepeken.
Miért kihagyhatatlan program?
Ez a tárlat nemcsak a múzeumbarátoknak szól, hanem mindazoknak, akiket érdekel Háromszék és a Székelyföld szellemi öröksége. A múzeumpark árnyas fái között sétálva egy olyan történet elevenedik meg, amely hűen tükrözi közösségünk megtartó erejét.
📅 Eseményadatok
Esemény: A Székely himnusz története – Tablókiállítás
Megnyitják: Németh Zsolt, Kása Csaba
Időpont: 2026. július 21., 15 órától
Helyszín: Sepsiszentgyörgy, Székely Nemezti Múzeum
Szervező: Székely Nemzeti Múzeum
Kezdeményezők: Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár
