Február másodika világszerte a vizes élőhelyek napja. 1971-ben ezen a napon írták alá a Ramsari Egyezményt, amely eredetileg a vízimadarak védelmére jött létre, de ma már sokkal többről szól: az életünkről. Kovászna megye lakóiként büszkék lehetünk arra, hogy szűkebb pátriánk olyan ökológiai kincseket rejt, amelyek európai szinten is meghatározóak.
Mit nevezünk pontosan vizes élőhelynek?
A vizes élőhelyek olyan állandó vagy ideiglenes sekély vízzel borított területek, amelyek a vízi és a szárazföldi ökoszisztémák határán alakulnak ki. Legyenek természetesek vagy ember alkotta felületek, álló- vagy folyóvizek, édesek vagy sósak – ide tartoznak a mocsarak, tavak, folyók, árterek, lankák, parti erdők és delták egyaránt.
Folyóink: Háromszék kék ütőerei
Amikor az Oltra, a Feketeügyre, a Bodzára vagy a Vargyas-patakára tekintünk, ne csak folyóvizet lássunk. Ezek a területek valóságos éltető közeget jelentenek a természet számára: olyan folyosók ezek, ahol az élet akadálytalanul áramolhat és kiteljesedhet.
Nemcsak figyeljük, védjük is: civil összefogással tisztult meg 2021-ben az Olt folyó sepsiszentgyörgyi szakasza.
A Felső-Olt és a Feketeügy Natura 2000-es területei összesen 25 európai jelentőségű védett fajnak adnak otthont. Legyen szó a partfalakban fészkelő madarakról vagy a víz közelében élő élőlényekről, ezek a folyófolyosók biztosítják a természet vérkeringését Kovászna megyében, összekötve a síkságokat a hegyvidékkel.
A Vargyas-patak teljes Kovászna megyei szakasza, amely a Homoródi-dombság Natura 2000-es terület részeként – a Vargyas-szorossal együtt – biztosít kritikus fontosságú élőhelyet és vándorlási útvonalat számos fajnak.
A Rétyi Nyír: homokbuckák és úszó szigetek
A megye egyik legkülönlegesebb pontja a Rétyi Nyír. A több mint 2100 hektáros területen hét különböző élőhelytípus váltakozik. Itt találkozhatunk az úgynevezett „úszó lápokkal” vagy lebegő teraszokkal: ez egy olyan sűrű növényi szövedék, amely a víz felszínén lebegve tart életben ritka, jégkorszaki maradványfajokat. Ez a biológiai sokféleség teszi a Nyírt Háromszék egyik legértékesebb ökológiai ékszerdobozává.
A Rétyi Nyír különleges mikroklímája és úszó lápjai több védett fajnak adnak otthont.
Veresvíz tőzegláp: a klímavédelem néma hőse
Kevesen tudják, de a Nemere-hegységben, 1000 méter körüli magasságban található Veresvíz Tőzegláp nemcsak botanikai ritkaság (a molyhos nyír egyik fontos hazai lelőhelye), hanem egy hatalmas „szénszéf” is. A tőzeglápok a leghatékonyabb szén-dioxid-elnyelők a szárazföldön: az oxigénmentes környezetben a növények nem bomlanak el, hanem évezredekre magukba zárják a szenet, így közvetlenül segítik a klímaváltozás elleni küzdelmet.
A Veresvíz tőzegláp: érintetlen magashegyi vizes élőhely 1000 méter magasságban.
Miért fontos ez nekünk?
A vizes élőhelyek védelme nem csupán a biológusok hobbija. Ezek a területek a mi ivóvízkészleteink természetes szűrői és raktárai. Ha megőrizzük a Háromszéken, Székelyföldön vizes élőhelyeinket azzal saját jövőnket, tiszta vizünket és egészséges környezetünket biztosítjuk.
Sajnos vizeink tisztasága még nem magától értetődő: hulladéktorlasz az Olt egyik szakaszán.
Azonban a felelősségünk itt nem ér véget. Ahhoz, hogy a már nevesített, védett vizes élőhelyeink hosszú távon megmaradjanak, a természetvédelmi státussal nem rendelkező vizes élőhelyeink megóvása az egyik legfontosabb teendőnk. A természet nem ismeri a telekkönyvi határokat: egy kiszáradó patakpart vagy egy beépített ártér messze a Natura 2000-es területeken túl is érezteti hatását. Csak egy összefüggő, egészséges hálózat tudja garantálni Háromszék természeti biztonságát.
Amikor elhaladunk folyóink, tavaink vagy lápjaink mellett, gondoljunk rájuk úgy, mint közös örökségünkre, amelyre vigyáznunk kell – az utánunk következő generációk érdekében is.
Toró Attila
