Zöld sarok

Az utóbbi időben másodszor fordult elő velem a sepsiszentgyörgyi Állomási-tó partján, hogy kénytelen voltam rászólni felnőtt, jóravaló emberekre: „Kérem, ne etessék a vadkacsákat péksüteménnyel!”

Február másodika világszerte a vizes élőhelyek napja. 1971-ben ezen a napon írták alá a Ramsari Egyezményt, amely eredetileg a vízimadarak védelmére jött létre, de ma már sokkal többről szól: az életünkről. Kovászna megye lakóiként büszkék lehetünk arra, hogy szűkebb pátriánk olyan ökológiai kincseket rejt, amelyek európai szinten is meghatározóak.

Derékba tört, valamint több méter magasságig barbár módon megcsonkított fák sora várja a bringázókat az Olt menti bicikliút egyik sepsiszentgyörgyi szakaszán.

A vízház (Vízmű) közelében, mintegy 150-200 méteren, ismeretlen tettesek megcsonkították az Olt folyó árvízvédelmi töltése - a kerítéssel leválasztott bicikli út – mentén sorakozó fehér fűzfák egy csoportját. A példátlan pusztításra – valószínűleg – a  bicikliút ezen szakaszának kivitelezése során került sor.

Hétvégén, ismerősökkel, egy rövid erdei sétára indultunk, célként a Honvéd-kút – Lóré puszta – Nádas-puszta környékét néztük ki. A „géppuskások emlékköve” fölötti erdőszélen éppen terepmotorosok túrták fel nemcsak az erdő csendjét, hanem a meredek erdős patakpartot is – sejtem - bizonygatva egymásnak, hogy „ki a nagyobb legény a gáton”.

„Az erdők önmagukért csodálatra méltók. Számomra olyan lélekemelő erővel bírnak, ami a legvarázslatosabb helyekké teszi őket a földön.” (Jane Goodall)

Az ENSZ Közgyűlés határozatának köszönhetően 2013-tól minden évben március 21-én világszerte az erdők és fák jelentőségéről emlékeznek meg az emberek. 193 tagállam támogatásával ezt az időpontot jelölték ki az Erdők Nemzetközi Napjává.

Májusi zöld a Sepsiszentgyörgy környéki erdőkben:  Erős-oldal, Honvéd-kút, Nádas-puszta...

2021. május 9.

Csodáld, védd, fotózd és tiszteld az élőhelyét...

Sepsiszentgyörgy, Pacé-domb, 2021. március 27.

„Az erdők önmagukért csodálatra méltók. Számomra olyan lélekemelő erővel bírnak, ami a legvarázslatosabb helyekké teszi őket a földön.” (Dr. Jane Goodall)

Téli erdőélmény a Honvéd-kút körüli erdőben és a Nádas-puszta fás legelőjén.

2020. február 27-én, csütörtökön 18 órától a Tein Teaházban Megéri-e szemetet szedni? címmel vetített-képes előadásra és kötetlen beszélgetésre kerül sor.

 „A fák költemények, melyeket a Föld ír az égre...” (Kahlil Gibran)

Az ENSZ Közgyűlés határozatának köszönhetően 2013-tól minden évben március 21-én világszerte az erdők és fák jelentőségéről emlékeznek meg az emberek. 193 tagállam támogatásával ezt az időpontot jelölték ki az Erdők Nemzetközi Napjává.

Székelyföldön az elmúlt két évtized alatt véghezvitt felelőtlen erdőirtások nyomán – hiszen erdőkitermelésnek nem lehetne nevezni a történteket – kár van, felelősök még nem kerültek.

Kovászna megyében az erdőkitermelési engedélyek kiadásánál, az itt telephelyet létrehozni szándékozó mamut fafeldolgozó üzem létesítésénél, az engedélyeztetési folyamatokat megtámadó, megkérdőjelező magánszemélyek és civil szervezetek erdőkitermeléssel kapcsolatos érveit, félelmeit, úgy a környezetvédelmi hivatal mint a megyei tanács vezetősége, azzal az érvvel söpörte le az asztalról, hogy az erdőkitermelést törvény szabályozza.

Nem tiszta lappal, hiszen energiafűz termesztés céljából, félrevezetéssel fűszerezett földvásárlással indult az évszázad legnagyobb háromszéki „beruházása".

A sáros kezdet egy még dicstelenebb „székely vágtába" torkollott, hiszen a „régészeti felmérés" engedélyének a leple alatt lázasan elkezdődött a terület előkészítése – termőréteg lehántása, a terület egyengetése – az építkezéshez. Mindezt építkezési engedély nélkül, a Területrendezési terv elfogadtatási folyamatának a kezdetén. Ehhez a dicstelen „vágtához" Háromszék köz- és állami intézményei, nyújtottak hallgatólagos vagy tettleges segítséget.