Az utóbbi időben másodszor fordult elő velem a sepsiszentgyörgyi Állomási-tó partján, hogy kénytelen voltam rászólni felnőtt, jóravaló emberekre: „Kérem, ne etessék a vadkacsákat péksüteménnyel!”
Sajnos a mostani figyelmeztetésem elsőre süket fülekre talált. A hölgy a figyelmeztetés után is, két kézzel szórta a vízbe a zacskójából a csemegének szánt, ám a madarak számára méregnek számító pékárut. Csak a második, határozottabb felszólításomra hagyta abba a műveletet. Ez az eset késztetett arra, hogy a nyilvánossághoz forduljak, hiszen a probléma nem egyedi: nap mint nap látni jóhiszemű sétálókat, akik akaratukon kívül sodorják veszélybe a tó élővilágát.
Vigyázzunk közösen a sepsiszentgyörgyi Állomási-tónál és a környékén élő vízimadarainkra is!
Mit mondanak a hazai és nemzetközi szakemberek?
A Román Ornitológiai Társaság (Societatea Ornitologică Română – SOR) szakemberei határozottan felhívják a figyelmet arra, hogy a pékáruk és a kenyérfélék kifejezetten károsak a ruca- és kacsafélék számára. Mivel ezek feldolgozott, alacsony tápértékű élelmiszerek, a madaraknak csupán hamis jóllakottságérzetet adnak. Emiatt a madarak eltávolodnak a természetes táplálékszerzési viselkedésüktől, ami hosszú távon súlyos alultápláltsághoz vezet.
Hasonló álláspontot képvisel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és számos nemzetközi természetvédelmi szervezet is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízimadarak etetése nemcsak teljesen felesleges, de kimondottan veszélyes is: tömeges megbetegedésekhez és pusztuláshoz vezet, emellett károsítja a környezetet és egészségügyi kockázatot jelent az emberre is.
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a vízimadarak esetében az egyetlen felelős magatartás a „soha, sehol, semmivel ne etessük őket!” alapelv betartása.
Miért árt vízimadaraknak a kenyér és a péksütemény?
- Súlyos emésztési zavarok és hiánybetegségek: Ahogy a SOR szakértői rámutatnak, a pékáruk feldolgozott szénhidrátjai hamis jóllakottságérzetet keltenek. A madarak nem keresik többé a vitaminokban és ásványi anyagokban dús természetes táplálékot, ami leépüléshez és hiánybetegségekhez vezet.
- „Angyalszárny” betegség: A folyamatos pékáru-diéta miatt a növekedésben lévő fiókák szárnya és csontozata maradandóan deformálódik. Röpképtelenné válnak, így teljesen kiszolgáltatottá válnak a ragadozóknak és az időjárás viszontagságainak.
- Vízszennyezés és fertőzések terjedése: A vízbe szórt, el nem fogyasztott ételmaradék rothadásnak indul. Ez rontja az Állomási-tó vízminőségét, felgyorsítja az algásodást, és kiváló táptalaja a különböző fertőző betegségeknek (például a madárinfluenzának).
- Elvesző természetes ösztönök: A rendszeres etetés hatására a madarak elveszítik természetes vonulási és táplálékszerzési ösztönüket. A mesterségesen kialakuló zsúfoltság miatt pedig megnő közöttük az agresszió és a sérülések száma.
Megelőzésre és nevelésre, tudatosításra van szükség Sepsiszentgyörgyön
Az Állomási-tó városunk egyik kedvelt pihenő- és kikapcsolódási helyévé vált. Gondolom, senki nem szeretne a jövőben elpusztult kacsák között csónakázni vagy vízibiciklizni.
Éppen ezért rendkívül fontos lenne, hogy a terület kezelője és a városháza oktató és figyelmeztető táblákat helyezzen ki a tó körül, amelyek egyértelműen elmagyarázzák a látogatóknak, miért ne etessék a vízimadarakat.
Vigyázzunk közösen a sepsiszentgyörgyi és a város közelében levő vizes élőhelyekre és ezek lakóira is.
Toró Attila
Kapcsolódó cikkünk a Zöld sarok rovatból:
A városi vízes élőhelyeink védelme csak az első lépés: vizeink és lápjaink állapota az egész régió jövőjét határozza meg. Székelyföldön a legkisebb patakpart vagy névtelen ártér is kulcsfontosságú része annak az összefüggő hálózatnak, amely a tiszta ivóvízkészletünket és egészséges környezetünket biztosítja. Olvasd el a témában írt elemzésünket is: Több mint víz – Háromszék rejtett kincsei a Vizes Élőhelyek Világnapján.
