Székely Nemzeti Tanács

2016. szeptember 29. | A Székely Nemzeti Tanács felhvása

Felhívás a nagyvilág magyar, keresztény gyülekezeteihez

2003. október 26-án alakult meg Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében a Székely Nemzeti Tanács. Ezt követően, október végén több alkalommal is olyan nagyszabású rendezvényt szervezett a testület, amely a székely autonómiatörekvés felmutatását, a Székelyföldön és nagyvilágban élő székelyek, magyarok mozgósítását tűzte ki célként.

Székelyföld harmadik tudományos kongresszusa

Áthatva Székelyföld jövője, fejlődése iránti felelősségtől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Székely Nemzeti Tanács Székely Tudományos Kongresszust szervez, és felkéri a különböző tudományok művelőit, a közélet személyiségeit, hogy tudásukhoz és erejükhöz mérten támogassák ennek megtartását. Ismerve az 1902-ben megtartott Székely Kongresszus történelmi jelentőségét, elismerve a Tusnádfürdőn megtartott centenáriumi konferencia érdemeit, a hagyomány felelevenítésében betöltött szerepét, jelen felhívással meghirdetett rendezvényt III Székely Tudományos Kongresszus néven fogjuk megtartani 2017 április 19-21 között.

2016. március 10. Marosvásárhely

A Székelyföldnek autonómiát követelő jelszavakat skandálva Marosvásárhely főterére vonult a Székely szabadság napját ünneplő, a bukaresti közigazgatási átszervezési tervek ellen tiltakozó tömeg csütörtök este, ahol a rendezvény petíciójának átadása után a résztvevők rendbontás nélkül elhagyták a teret.

2015. október 29. / Közlemény

Tegnap az Adó- és Pénzügyi Hivatal Csalás Elleni Főosztályának (ANAF) szebeni ellenőrei célzott vizsgálatot tartottak a Székelyföld határának kivilágítását szervező, Izsák Balázs által képviselt Siculitas és a Gazda Zoltán által képviselt Sepsireform Egyesületnél. Ez a két jogi személy fordult korábban a közel 60 határ menti önkormányzathoz, illetve a megyei csendőrségekhez és rendőrségekhez, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően bejelentse a rendezvényt.

2015. október 27. / Közlemény - Székely Nemzeti Tanács

Október 24-én Székelyföld peremtelepülésein őrtüzek és felfele irányított fénykévék hirdették: hol húzódik Székelyföld természetes, történelmileg kialakult regionális határa. A kellemetlen időjárás ellenére összesen 68 településen, előzetes becslések szerint pár tízezren vettek részt Székelyföld határainak kivilágításán. Leginkább helyiek gyűltek össze, de Székelyföld belső településeiről, sőt távolabbról is érkeztek vendégek, volt olyan kis település, ahol a lakosság fele vonult ki a legközelebbi határdülőbe. Az őrtüzek mellett a gyülekezési pontoktól távolabb eső határszakaszokon mintegy száz kivilágítási ponton reflektorok jelezték: hol van Székelyföld határa.

2015. október 24.

A Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló méretű és jelentőségű rendezvényre készülünk október 24-én, szombaton 17.30 órától: Székelyföld határának kivilágítására. A székely közösségi megnyilvánulás sikere attól függ, hogy mennyien leszünk jelen, milyen erőt tudunk felmutatni a román hatóságok és a nagyvilág előtt, jogos követeléseink érvényesítésére.

2015. október 24.

A sepsiszentgyörgyi Helyi Szállítási Vállalat október 24-én 16.45 órakor autóbuszokat indít Székelyföld határának megvilágítására. A Lábas Ház elől Rétyre a központba, ahonnan a fúvószenekar kíséretével vonulnak a központi rendezvény helyszínére, Uzon községbe Bikfalva határán a Zákány aljába, Kökösbe a Gábor Áron emlékmű mögötti gyülekezési pontba. Továbbá a sepsiszentgyörgyi Erzsébet-parki megállóból Aldobolyba, a Hágóra, vagyis a sepsiillyefalvi gyűlekezési pontba indul autóbusz. Visszaindulás mindenhonnan 20.30 órakor. A jegyek egységes ára 4-4 lej menet-jövet.

Sepsiszentgyörgy, 2015. március 10.

2015. március 3. / Közlemény

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága Gábor Áron-díjat adományoz a székelyudvarhelyi Székelyföldi Stúdiónak. Az önállóan működő, a magyar közszolgálati televíziókban önálló műsorral, illetve tudósításokkal, riportokkal és beszélgetésekkel folyamatosan jelen lévő médiacsapat „... Székelyföld jelenének és múltjának kifogástalan szakmaisággal éveken keresztül végzett népszerűsítéséért, a székelyek autonómiaküzdelmének hiteles megismertetéséért, a székely önismeret elmélyítéséért, és a székely közösségi tudat megerősítéséért” részesül az elismerésbe.

2014. november 25-26-án a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége - Izsák Balázs, SZNT-elnök, Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke és Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja - részt vett Genfben az ENSZ Emberjogi Tanácsa által szervezett kisebbségi kérdésekkel foglalkozó fórumon. A hetedik alkalommal megtartott fórum célja megvitatni azt a dokumentum-tervezetet, amely a kisebbségek elleni erőszak témakörében megalapozza és kiegészíti Izsák Rita, az ENSZ Emberjogi Tanácsának független kisebbségi jelentéstevője által előterjesztett jelentéstervezetet.

A Székely Nemzeti Tanács a változást üdvözli a romániai elnökválasztás második fordulója, Klaus Johannis úr győzelme után. Emlékezve a vallásszabadságot Európában először kihirdető erdélyi országgyűlés erkölcsi örökségére, a különböző kultúrák több évszázados együttélésének erdélyi hagyományára, most joggal reménykedhetünk abban, ezek az értékek egész Romániára kiterjednek és eljöhet a perc, amikor Románia minden polgára megéli a tényleges szabadságot és jogegyenlőséget, és mindannyian egy szabad, békés és gazdag országban élhetünk. Esély van arra, hogy az erdélyi magyarok, a székelyek végre otthon érezzék magukat a szülőföldjükön. Esély van arra, hogy javuljon a román-magyar viszony. A Székelyek Nagy Menetelésének kiáltványában fogalmaztuk meg:
„Nekünk, székelyeknek alapvető érdekünk, hogy Magyarország és Románia között jó legyen a viszony a békés, építő együttműködés és az Európai Unió tagállamainak közös alkotmányos örökségének jegyében.”  

A Székely Nemzeti Tanács elnöke szeptember 30-án kiadott közleményében - A székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására - bírálta az RMDSZ elnökének kijelentéseit, amelyeket Bukarestben, román értelmiségiekkel, az RMDSZ autonómiastatútumáról folytatott beszélgetés során tett. Az RMDSZ erre közleménnyel válaszolt, amelyben védelmébe vette a Kelemen Hunor által mondottakat, azt állítva, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke újságcikkek alapján fogalmazta meg a véleményét, ezért a nyilatkozata valótlanságokat tartalmaz.

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az RMDSZ által meghirdetett „közvita” Székelyföld autonómiájáról eleve rossz irányba indult.  Román értelmiségieknek a magyar kormányt és Magyarországot bíráló kérdéseire válaszolva Kelemen Hunor azt állította, hogy az RMDSZ ellenében Budapestről hoztak létre két pártot, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, hogy az RMDSZ nem fogad el Budapestről „gyámságot”. Ez a megközelítés rossz, megtévesztő, valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával. 

Átolvasva az RMDSZ autonómiastatútumát és figyelve a visszhangját pozitívumként lehet kiemelni, hogy a román közvéleményhez az az üzenet jutott el, hogy Székelyföld területi autonómiáját a magyarság minden politikai szervezete igényli, beleértve a parlamenti képviselettel is rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Dicséretes az igyekezet is, amely arra irányul, hogy megnyerje az autonómia ügyének a román közvéleményt. Ezt megelőzően viszont magának az érintett közösségnek kell egységesen fellépnie azért a jövőképért, amelyet többségi honfitársainkkal el akarunk fogadtatni. Ez az első és legfontosabb lépés. Örömmel  lehet nyugtázni, hogy ennek fontosságát az anyaország felelős politikusai is felismerték, és ennek megfelelő Semjén Zsolt minisztelnök-helyettes üzenete, aki az autonómiatörekvések egységének megőrzésére biztatta az erdélyi magyar politikai szereplőket, kiemelve a Székely Nemzeti Tanács  és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács integráló szerepét.

A Székely Nemzeti Tanács 2004-ben elfogadott autonómia-statútumának függeléke Székelyföld önkormányzatainak felsorolásával kijelölte Székelyföld határait. Ez a körülbelül 13.500 km2 nagyságú terület, nem azonos Kovászna, Maros és Hargita megyével, és a Székely Nemzeti Tanács következetesen küzd ennek tudatosításáért. 

Makfalva önkormányzatát arról tájékoztatta a Maros megyei prefektus, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a Székelyföld autonómiáját támogató határozatot. Ezzel egy időben a makfalvi önkormányzat levelet kapott Strasbourgból, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkárságától, amelyben közlik Márton Zoltán polgármesterrel, hogy a Kongresszus Helyi Önkormányzatok Kamarájának Bürőja megvizsgálta a dokumentumot, és úgy döntött, hogy megküldi Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes úrnak, hogy megadják a lehetőséget álláspontja kifejtésére.

Uzon község önkormányzata - Háromszéken elsőként - elfogadta azt a határozatot, amelyben kifejezésre juttatják igényüket, hogy a többi 152 székelyföldi önkormányzattal közösen egyetlen, önálló közigazgatási régióba akarnak tartozni, amely a Székelyföld nevet viselje, és amelynek különleges jogállását egy sarkalatos törvény szabályozza és ahol a magyar nyelv is hivatalos nyelv. Kiemelt jelentőségű, hogy a határozat ezúttal is egyhangú szavazással született meg, pártállástól függetlenül az összes helyi képviselő megszavazta azt. Bízunk benne, hogy a Székely Nemzeti Tanács felkérésének egyre több önkormányzat tesz eleget, a törvény adta autoritásukkal felmutatva azt a lakossági igényt, amelynek népszavazás által megerősítését a hatóságok antidemokratikus módon megakadályozták.

Románia parlamentje zászlótörvényt készül megalkotni, amelynek egyetlen világos célja a székely zászló szabad használatának korlátozása. A mondvacsinált ok, hogy a községek, városok saját lobogót fogadhassanak el. Tekintettel arra, hogy ez a lehetőség jelenleg is adott, az indok hamis. A törvény lényege, hogy megtiltja, hogy egy önkormányzat homlokzatára az állami zászló, az unió zászlaja és a központilag jóváhagyott helyi zászlón kívül mást ki lehessen tűzni. Az elmúlt évek során a prefektusok támadásai a székely zászló ellen azért voltak eredménytelenek, mert nem volt tiltó törvény, amely ezeket a támadásokat eredményessé tették volna. A román hatóságok ezen akarnak változtatni. Ezek figyelembevételével fordulunk a székely önkormányzatokhoz és minden székely emberhez:

A Maros megyei csendőrség a Székely Szabadság Napjának szervezőjére az Izsák Balázs által képviselt Siculitas Egyesületre törvényellenesen szabott ki 12.000 lej értékű büntetést. Az ajánlott levélben kézbesített jegyzőkönyv megállapítja, hogy „a rendezvény szervezőjeként arra bíztatta a résztvevőket, hogy menjenek prefektúra elé, amelyre nem volt engedélye, nem tartva tiszteletben a kijelölt helyszín határát, vonulás közben pedig nem tette meg a törvényes intézkedéseket, amikor a tüntetők zavarkeltő cselekedeteket követtek el és megpróbálták az úttestet elfoglalni." Ezért a csendőrség a szervezőt a 60/1991 számú törvény 26 cikkének a., b.,c., pontjai alapján 8000, 3000, és 1000 lejre bírságolja.

Marosvásárhely, 2014. március 10., hétfő (MTI)

Marosvásárhelyen a szervezők becslése szerint több mint tízezren emlékeztek a Székely szabadság napján a 160 éve kivégzett székely vértanúkra, Török Jánosra, Gálfi Mihályra és Horváth Károlyra, és követelték a Székelyföld területi autonómiáját. A rendezvény szónokai szerint a székelység nemzeti és emberi jogai nem képezhetik alku tárgyát.