Székely Nemzeti Tanács

Az elmúlt évben, a Székely Szabadság Napján több mint harmincezren emlékeztünk meg a székely vértanúk áldozatáról, akik a nemzeti önrendelkezésért adták életüket. 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten végezték ki Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik a Makk-féle összeesküvés részeseiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak.

Egy hónap telt el a Székelyek Nagy Menetelése óta. Közel egy hónapja ígérte meg Románia miniszterelnöke, Victor Ponta, hogy az alkotmány és az Európai Unió jogrendjének szellemében fog választ adni a székelyek igényeire. Pontosan ezt várják a tüntetés résztvevői, de mindazok a százezrek is, akik a televízión keresztül követték az eseményeket. A rendezvény kiáltványát elküldtük Románia kormányának, hogy a válaszadást megkönnyítsük.

Tudomásul vettük és üdvözöljük az RMDSZ bejelentett szándékát, hogy saját törvénytervezetet készít Székelyföld autonómiájára vonatkozóan. Üdvözlendő és örvendetes, hogy a szövetség érdemben akar foglalkozni a kérdéssel. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvénytervezet a működő európai autonómiák mintájára készült, de figyelembe vette a székely hagyományokat, a székelység igényeit és a Romániában hatályos jogszabályokat, beleértve Románia alkotmányát is. Mögötte tudhatjuk az érintett közösség alkotó hozzájárulását, és népszavazáson kifejezett akaratát is.

Autonómiát Székelyföldnek, párbeszédet és társadalmi békét!

Ma, 2013. október 27.-én, a Bereck és Kökös között összegyűlt székelyek, a velük szolidaritást vállaló erdélyi és kárpát-medencei magyarok támogatásával, ismerve a nagyvilág magyar közösségeinek támogató megnyilvánulásait, megerősítik a gyegyóditrói Székely Nemzetgyűlésen kinyilvánított történelmi igényüket:

A Székelyek Nagy Menetelésével kapcsolatos, leggyakrabban feltett kérdésekre próbálunk válaszolni.

1. Kinek, hová kell utazni?

A szervezők ajánlásokat fogalmaztak meg a résztvevők számára:
Bereck: Marosszékről Nyárád-mente, Kézdiszék
Lemhény: Udvarhelyszék, Kézdiszék
Nyujtód: Udvarhelyszék, Kézdiszék
Sárfalva: Udvarhelyszék, Kézdiszék
Kézdivásárhely: Marosszék, Kézdiszék, Orbaiszék
Ikafalva, útelágazás: Marosszék, Kézdiszék
Csernáton: Marosszék, Kézdiszék
Dálnok: Sepsiszék, Orbaiszék
Maksa: Sepsiszék, Orbaiszék
Eresztevény: Bardóc-Miklósvárszék, Sepsiszék
Rétyi keresztút: Orbaiszék, Sepsiszék
Szentivánlaborfalva: Gyergyószék, Sepsiszék
Uzon: Csíkszék, Sepsiszék
Kökös: Csíkszék, Sepsiszék, Brassó és környéke

Az ettől eltérő ajánlások nem a szervezőktől származnak!

2013. október 18.

A rendezvény teljes műsorát, az ünnepi beszédeket, szavalatokat, a híreket a menetoszlop különböző részeiről, a helyi kereskedelmi rádiók jóvoltából rádión hallgathatják a résztvevők. A rádiók teszik lehetővé, hogy egyazon időben, ugyanazt énekeljük, ugyanazokat jelszavakat kiáltsuk közösen az 54 kilométernyi távon. A nálunk levő rádiókészülékek teszik lehetővé, hogy a rendezvény üzenetei eljussanak a résztvevőkhöz, a menetoszlop kialakítása után, a rendezvény végén együtt énekeljük himnuszainkat, illetve azt megelőzően együtt hallgassuk meg a tüntetés kiáltványát, amely minden résztvevő nevében foglalja össze a követeléseinket.

2013. augusztus 9. - Közlemény

Látva Románia kormányának a székelyekkel szemben ellenséges, az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait sértő közigazgatási tervét, amelynek egyetlen célja a székely nép maradék döntéshozó intézményeinek, a székelyföldi megyéknek az elsorvasztása és felszámolása, a Székely Nemzeti Tanács tiltakozó felvonulásra hívja a székelyeket október 27.-ére, Háromszékre. Alakítsuk ki minden idők leghosszabb tiltakozó menetoszlopát Bereck és Kökös, Gábor Áron szülőfaluja és hősi halálának helyszíne között. Gyülekezzünk Kökös, Uzon, Szentivánlaborfalva, a rétyi útkereszteződés, Eresztevény, Maksa, Dálnok, Csernáton, Kézdivásárhely, Nyújtód, Lemhény, Bereck kijelölt helyszínein, hogy ökumenikus istentisztelet után, déli 12 órakor a huszonkét menetoszlop megindulhasson a szomszédos település felé. Egy órán belül, tizenhárom órakor össze fog állni az a 45 kilométer hosszú menetoszlop, amely székely zászlók ezreivel és tiltakozó feliratokkal üzeni a bukaresti kormánynak: a székelyek szembeszegülnek erőszakos asszimilációs tervével.

2013. augusztus 8., csütörtök (MTI) -
A székelyek "nagy menetelését" hirdette meg az egységes, önálló, autonóm Székelyföldért október 27-ére a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).

Izsák Balázs, az SZNT elnöke egy csütörtök esti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón elmondta, a terv szerint október 27-én, vasárnap a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán 11 településről és egy útkereszteződéstől indulnak el menetoszlopok a szomszédos települések felé.

2013. július 20.

A Székely Nemzeti Tanács a 2009. március 12-én tartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést megelőzően kezdeményezte a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását Székelyföldön. A javaslat értelmében ez azt jelenti, hogy a magyar nyelv jogállása azonossá válna az állam nyelvével, és Székelyföld minden polgárának joga lenne szabadon, azonos feltételek mellett használni szóban és írásban mindkét nyelvet.

Négy év után, úgy tűnik az RMDSZ is zászlajára tűzi ezt a célt. Az erre vonatkozó kongresszusi dokumentum ugyanis kimondja: „Javasoljuk, hogy a román hivatalos nyelv mellett a nemzeti kisebbségek nyelvét is hivatalos nyelvként lehessen használni egyes régiókban."

2013. április 15.

A napokban több helyen is nyilvánosságot látott Victor Ponta tanácsadójának, Frunda Györgynek a véleménye, miszerint a hivatalos épületekre csak akkor szabad kitűzni Székelyföld zászlaját, ha előzetesen erről határozatot hoz az illetékes önkormányzat. Ez a nyilvánvalóan valótlan álláspont arra a hamis jogértelmezésre alapszik, hogy csak az megengedett, amit valamilyen jogszabály kifejezetten engedélyez. Ezzel szemben egy jogállamban mindent szabad, amit valamilyen jogszabály nem tilt. Ennek szellemében tűzték ki Makfalva önkormányzati képviselői a polgármesteri hivatal épületére a székely zászlót, ami a polgármester feljelentése ellenére máig is ott lobog, minekutána az ügyészség megállapította, hogy egy történelmi közösség jelképe és kitűzése nem sért törvényt.

A Székely Szabadság Napja szervezőjeként köszönetemet szeretném kifejezni mindazoknak, akik hívásunkra eljöttek vasárnap délután a marosvásárhelyi Postarétre. A résztvevők igen magas száma azt mutatja, hogy a Székely Nép nem csak igényli Székelyföld autonómiáját, de annak is tudatában van, hogy azt nem lehet zárt ajtók mögött folytatott titkos tárgyalásokon kialkudni, hanem az igényt ki kell nyilvánítani és fenn kell tartani. Meg vagyok győződve arról, hogy a Postaréten, majd útban a városközpont felé újra és újra felzúgó, autonómiát követelő kiáltás hallható volt nem csak a környező lakásokban, de a kormányhivatalokban és számos európai kancellárián is. Bízom benne, hogy akik ott voltak a postaréti rendezvényen, azok mind hazaviszik annak legfontosabb üzenetét, s nemzeti ünnepünk alkalmából szerte Székelyföldön minden falu és város zúgni fog az autonómia követelésétől. Bízom benne, hogy nagyon sok helyen fel fogják olvasni a Marosvásárhelyen összegyűlt tüntetők által elfogadott beadványt Románia kormányához, hogy az minél szélesebb körben ismertté váljon és újabb megerősítést nyerjen.

Ma, 2013. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten, a Székely Nemzetgyűlések hagyományainak folytatásaként összegyűlt székelyek, valamint a velük szolidaritást vállaló erdélyi magyar közösségek képviselői kinyilvánítjuk: igényeljük Székelyföld területi autonómiáját!

Székelyföld területi autonómiája azt jelenti, hogy történelmi szülőföldjén a székely-magyar többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és saját érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Az autonóm régió az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.

A Székely Nemzeti Tanács felhívására 2013. március 10-én, vasárnap délután, Marosvásárhelyen, a Postaréten gyülekeznek a székelyföldi magyarok, hogy emlékezzenek a Habsburg monarchia által 1854-ben kivégzett Székely Vértanúkra, akik a Székely Nép szabadságáért szerveztek felkelést. A 159 évvel ezelőtti megtorlás a székely nép szabadságának vérbe fojtására irányult. A most vasárnapi megemlékezések arról is szólnak, hogy sem a kisebbségben élő európai népekről, sem Székelyföld magyar-ajkú lakosságáról soha többé ne lehessen részvétele nélkül és akarata ellenére dönteni. Ez utóbbi egyetlen lehetséges eszköze Székelyföld területi autonómiájának kivívása. A Romániában a közeljövőben tervezett közigazgatási „reform" súlyos fenyegetést jelent a székelyföldön élő, őshonos, magyar közösséget megillető kollektív, önigazgatási jogokra, ami ellen fel kell emelnünk a szavunkat.

Mit fog jelenteni Székelyföld számára az autonómia?
Bardócz-Miklsóvárszék Székely Tanács

A Székely Nemzeti Tanács tavaly decemberben kezdeményezte, hogy tegyük március tizedekét, a székely vértanúk emléknapját a székely szabadság napjává. Közel két hónap után az RMDSZ válasza így hangzik: A székely szabadságnak már van napja, és az március 15!

Szeretnénk leszögezni, hogy március 15. a magyar szabadság napja, s mint ilyet, a Székely Nemzeti Tanács évek óta megünnepli, így fogunk tenni az idén is. Székelyföld számára azonban a szabadságot - helyzetünkből adódóan – más intézményi keretek között tudjuk csak megélni, mint a Székelyföldön kívül élő magyarok. A szabadság intézményi kerete Magyarországon a magyar állam, itt Székelyföldön viszont a területi autonómia lehet.

Románia közigazgatási átszervezése egyre élesebben veti fel a kérdést, mi lesz Székelyföld jövője? Sajnos a közvélemény alakítói, - köztük vezető politikusok és a sajtó - nem állnak a helyzet magaslatán. A helyes kiindulási pont ugyanis nem az, hogy mit akar a kormány, vagy milyen alkalmi ötletekkel állnak elő a pártok tisztségviselői, hanem az, hogy mi az érintett közösség akarata. Székelyföld esetében az itt élő embereknek kell nyilatkozniuk, őszintén kifejezve azt, amire vágynak! Vannak és lesznek politikusok, akik arra próbálnak majd rábeszélni minket, aminek úgymond „realitása van". A dolog könnyebbik végét ragadnák meg, és saját komfortérzésüket helyeznék előtérbe, mondván: „Olyat kérjetek, amit könnyebben elérünk." Elfelejtik, és el akarják feledtetni, hogy Románia nemzetközi kötelezettségvállalásai, a hazai és a közösségi jog, de a nemzetközi jog is a közigazgatási határok megrajzolásánál az érintett közösségek akaratát tekinti irányadónak.

Egy hónapja hirdettük meg, egy hónapja szervezzük a Székely Szabadság Napját. Március tizedikén várhatóan sokan leszünk. Civil szervezetek, pártok, kis közösségek jelezték, hogy velünk együtt lépnek fel Székelyföld területi autonómiájáért.

Hiszem, hogy mindenki azt akarja, amit a szervezők: hittel, méltósággal, és a közösséget összetartó erővel emlékezni és tüntetni. Hiszem, hogy mindenki megértette, ezen a napon csakis a szabadságról, a székely nép autonómiatörekvéséről lehet szó és nem pártok, szervezetek, vagy ideológia csoportok üzeneteiről. Egyetlen zászló, Székelyföld aranysávos kék lobogója, sok száz és ezer példányban fogja hirdetni, egységesek vagyunk, és egyetlen célért gyűltünk össze.

2013. február hetedikén, Kolozsváron, az RMDSZ székházában fogadta Kelemen Hunor Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét. A megbeszélésre a Székely Nemzeti Tanács elnökének kérésére került sor.