Székely Nemzeti Tanács

A Székely Nemzeti Tanács elnöke szeptember 30-án kiadott közleményében - A székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására - bírálta az RMDSZ elnökének kijelentéseit, amelyeket Bukarestben, román értelmiségiekkel, az RMDSZ autonómiastatútumáról folytatott beszélgetés során tett. Az RMDSZ erre közleménnyel válaszolt, amelyben védelmébe vette a Kelemen Hunor által mondottakat, azt állítva, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke újságcikkek alapján fogalmazta meg a véleményét, ezért a nyilatkozata valótlanságokat tartalmaz.

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az RMDSZ által meghirdetett „közvita” Székelyföld autonómiájáról eleve rossz irányba indult.  Román értelmiségieknek a magyar kormányt és Magyarországot bíráló kérdéseire válaszolva Kelemen Hunor azt állította, hogy az RMDSZ ellenében Budapestről hoztak létre két pártot, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, hogy az RMDSZ nem fogad el Budapestről „gyámságot”. Ez a megközelítés rossz, megtévesztő, valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával. 

Átolvasva az RMDSZ autonómiastatútumát és figyelve a visszhangját pozitívumként lehet kiemelni, hogy a román közvéleményhez az az üzenet jutott el, hogy Székelyföld területi autonómiáját a magyarság minden politikai szervezete igényli, beleértve a parlamenti képviselettel is rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Dicséretes az igyekezet is, amely arra irányul, hogy megnyerje az autonómia ügyének a román közvéleményt. Ezt megelőzően viszont magának az érintett közösségnek kell egységesen fellépnie azért a jövőképért, amelyet többségi honfitársainkkal el akarunk fogadtatni. Ez az első és legfontosabb lépés. Örömmel  lehet nyugtázni, hogy ennek fontosságát az anyaország felelős politikusai is felismerték, és ennek megfelelő Semjén Zsolt minisztelnök-helyettes üzenete, aki az autonómiatörekvések egységének megőrzésére biztatta az erdélyi magyar politikai szereplőket, kiemelve a Székely Nemzeti Tanács  és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács integráló szerepét.

A Székely Nemzeti Tanács 2004-ben elfogadott autonómia-statútumának függeléke Székelyföld önkormányzatainak felsorolásával kijelölte Székelyföld határait. Ez a körülbelül 13.500 km2 nagyságú terület, nem azonos Kovászna, Maros és Hargita megyével, és a Székely Nemzeti Tanács következetesen küzd ennek tudatosításáért. 

Makfalva önkormányzatát arról tájékoztatta a Maros megyei prefektus, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a Székelyföld autonómiáját támogató határozatot. Ezzel egy időben a makfalvi önkormányzat levelet kapott Strasbourgból, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkárságától, amelyben közlik Márton Zoltán polgármesterrel, hogy a Kongresszus Helyi Önkormányzatok Kamarájának Bürőja megvizsgálta a dokumentumot, és úgy döntött, hogy megküldi Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes úrnak, hogy megadják a lehetőséget álláspontja kifejtésére.

Uzon község önkormányzata - Háromszéken elsőként - elfogadta azt a határozatot, amelyben kifejezésre juttatják igényüket, hogy a többi 152 székelyföldi önkormányzattal közösen egyetlen, önálló közigazgatási régióba akarnak tartozni, amely a Székelyföld nevet viselje, és amelynek különleges jogállását egy sarkalatos törvény szabályozza és ahol a magyar nyelv is hivatalos nyelv. Kiemelt jelentőségű, hogy a határozat ezúttal is egyhangú szavazással született meg, pártállástól függetlenül az összes helyi képviselő megszavazta azt. Bízunk benne, hogy a Székely Nemzeti Tanács felkérésének egyre több önkormányzat tesz eleget, a törvény adta autoritásukkal felmutatva azt a lakossági igényt, amelynek népszavazás által megerősítését a hatóságok antidemokratikus módon megakadályozták.

Románia parlamentje zászlótörvényt készül megalkotni, amelynek egyetlen világos célja a székely zászló szabad használatának korlátozása. A mondvacsinált ok, hogy a községek, városok saját lobogót fogadhassanak el. Tekintettel arra, hogy ez a lehetőség jelenleg is adott, az indok hamis. A törvény lényege, hogy megtiltja, hogy egy önkormányzat homlokzatára az állami zászló, az unió zászlaja és a központilag jóváhagyott helyi zászlón kívül mást ki lehessen tűzni. Az elmúlt évek során a prefektusok támadásai a székely zászló ellen azért voltak eredménytelenek, mert nem volt tiltó törvény, amely ezeket a támadásokat eredményessé tették volna. A román hatóságok ezen akarnak változtatni. Ezek figyelembevételével fordulunk a székely önkormányzatokhoz és minden székely emberhez:

A Maros megyei csendőrség a Székely Szabadság Napjának szervezőjére az Izsák Balázs által képviselt Siculitas Egyesületre törvényellenesen szabott ki 12.000 lej értékű büntetést. Az ajánlott levélben kézbesített jegyzőkönyv megállapítja, hogy „a rendezvény szervezőjeként arra bíztatta a résztvevőket, hogy menjenek prefektúra elé, amelyre nem volt engedélye, nem tartva tiszteletben a kijelölt helyszín határát, vonulás közben pedig nem tette meg a törvényes intézkedéseket, amikor a tüntetők zavarkeltő cselekedeteket követtek el és megpróbálták az úttestet elfoglalni." Ezért a csendőrség a szervezőt a 60/1991 számú törvény 26 cikkének a., b.,c., pontjai alapján 8000, 3000, és 1000 lejre bírságolja.

Marosvásárhely, 2014. március 10., hétfő (MTI)

Marosvásárhelyen a szervezők becslése szerint több mint tízezren emlékeztek a Székely szabadság napján a 160 éve kivégzett székely vértanúkra, Török Jánosra, Gálfi Mihályra és Horváth Károlyra, és követelték a Székelyföld területi autonómiáját. A rendezvény szónokai szerint a székelység nemzeti és emberi jogai nem képezhetik alku tárgyát.

2014. március 8.

A Székely Szabadság Napja a vértanúkra való emlékezés mellett a szolidaritás, az összetartozás, az autonómia melletti kiállás ünnepe is. Egyben tiltakozunk az ellen, ami ezt a törekvést ellehetetleníti. Ezért tervezzük úgy, hogy a résztvevők - akárcsak a korábbi években - a Székely Vértanúk emlékművénél tartott nagygyűlés után Marosvásárhely főterére vonulnak, hogy elkísérjék azt a küldöttséget, amely az elfogadott dokumentumot átadja a címzett képviselőjének.

- Nyílt levél a székely önkormányzatokhoz -

Az elmúlt években Székelyföld közössége többször kifejezte akaratát, hogy legfontosabb nemzetpolitikai törekvését a demokrácia legmagasabb szintű intézményének gyakorlásával, népszavazással erősítse meg. A Székely Nemzeti Tanács több alkalommal szorgalmazta, írjanak ki helyi népszavazást Székelyföld autonómiájáról. Ennek jegyében megszervezte és lebonyolította azt a népszavazást, amely során 210.000 székelyföldi polgár (a válaszadók 99%-a) mondott igent az autonómiára. Legutóbb Hargita és Kovászna megye önkormányzati testülete fogadott el egy népszavazásra vonatkozó határozatot, ám a kormánybiztosok megakadályozták a döntések végrehajtását. Mindez annak ellenére, hogy a népszavazás intézményének alkalmazását minden, Románia által is elfogadott nemzetközi egyezmény szorgalmazza, sőt, kötelezővé teszi.

Az elmúlt évben, a Székely Szabadság Napján több mint harmincezren emlékeztünk meg a székely vértanúk áldozatáról, akik a nemzeti önrendelkezésért adták életüket. 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten végezték ki Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik a Makk-féle összeesküvés részeseiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak.

Egy hónap telt el a Székelyek Nagy Menetelése óta. Közel egy hónapja ígérte meg Románia miniszterelnöke, Victor Ponta, hogy az alkotmány és az Európai Unió jogrendjének szellemében fog választ adni a székelyek igényeire. Pontosan ezt várják a tüntetés résztvevői, de mindazok a százezrek is, akik a televízión keresztül követték az eseményeket. A rendezvény kiáltványát elküldtük Románia kormányának, hogy a válaszadást megkönnyítsük.

Tudomásul vettük és üdvözöljük az RMDSZ bejelentett szándékát, hogy saját törvénytervezetet készít Székelyföld autonómiájára vonatkozóan. Üdvözlendő és örvendetes, hogy a szövetség érdemben akar foglalkozni a kérdéssel. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvénytervezet a működő európai autonómiák mintájára készült, de figyelembe vette a székely hagyományokat, a székelység igényeit és a Romániában hatályos jogszabályokat, beleértve Románia alkotmányát is. Mögötte tudhatjuk az érintett közösség alkotó hozzájárulását, és népszavazáson kifejezett akaratát is.

Autonómiát Székelyföldnek, párbeszédet és társadalmi békét!

Ma, 2013. október 27.-én, a Bereck és Kökös között összegyűlt székelyek, a velük szolidaritást vállaló erdélyi és kárpát-medencei magyarok támogatásával, ismerve a nagyvilág magyar közösségeinek támogató megnyilvánulásait, megerősítik a gyegyóditrói Székely Nemzetgyűlésen kinyilvánított történelmi igényüket:

A Székelyek Nagy Menetelésével kapcsolatos, leggyakrabban feltett kérdésekre próbálunk válaszolni.

1. Kinek, hová kell utazni?

A szervezők ajánlásokat fogalmaztak meg a résztvevők számára:
Bereck: Marosszékről Nyárád-mente, Kézdiszék
Lemhény: Udvarhelyszék, Kézdiszék
Nyujtód: Udvarhelyszék, Kézdiszék
Sárfalva: Udvarhelyszék, Kézdiszék
Kézdivásárhely: Marosszék, Kézdiszék, Orbaiszék
Ikafalva, útelágazás: Marosszék, Kézdiszék
Csernáton: Marosszék, Kézdiszék
Dálnok: Sepsiszék, Orbaiszék
Maksa: Sepsiszék, Orbaiszék
Eresztevény: Bardóc-Miklósvárszék, Sepsiszék
Rétyi keresztút: Orbaiszék, Sepsiszék
Szentivánlaborfalva: Gyergyószék, Sepsiszék
Uzon: Csíkszék, Sepsiszék
Kökös: Csíkszék, Sepsiszék, Brassó és környéke

Az ettől eltérő ajánlások nem a szervezőktől származnak!

2013. október 18.

A rendezvény teljes műsorát, az ünnepi beszédeket, szavalatokat, a híreket a menetoszlop különböző részeiről, a helyi kereskedelmi rádiók jóvoltából rádión hallgathatják a résztvevők. A rádiók teszik lehetővé, hogy egyazon időben, ugyanazt énekeljük, ugyanazokat jelszavakat kiáltsuk közösen az 54 kilométernyi távon. A nálunk levő rádiókészülékek teszik lehetővé, hogy a rendezvény üzenetei eljussanak a résztvevőkhöz, a menetoszlop kialakítása után, a rendezvény végén együtt énekeljük himnuszainkat, illetve azt megelőzően együtt hallgassuk meg a tüntetés kiáltványát, amely minden résztvevő nevében foglalja össze a követeléseinket.

2013. augusztus 9. - Közlemény

Látva Románia kormányának a székelyekkel szemben ellenséges, az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait sértő közigazgatási tervét, amelynek egyetlen célja a székely nép maradék döntéshozó intézményeinek, a székelyföldi megyéknek az elsorvasztása és felszámolása, a Székely Nemzeti Tanács tiltakozó felvonulásra hívja a székelyeket október 27.-ére, Háromszékre. Alakítsuk ki minden idők leghosszabb tiltakozó menetoszlopát Bereck és Kökös, Gábor Áron szülőfaluja és hősi halálának helyszíne között. Gyülekezzünk Kökös, Uzon, Szentivánlaborfalva, a rétyi útkereszteződés, Eresztevény, Maksa, Dálnok, Csernáton, Kézdivásárhely, Nyújtód, Lemhény, Bereck kijelölt helyszínein, hogy ökumenikus istentisztelet után, déli 12 órakor a huszonkét menetoszlop megindulhasson a szomszédos település felé. Egy órán belül, tizenhárom órakor össze fog állni az a 45 kilométer hosszú menetoszlop, amely székely zászlók ezreivel és tiltakozó feliratokkal üzeni a bukaresti kormánynak: a székelyek szembeszegülnek erőszakos asszimilációs tervével.

2013. augusztus 8., csütörtök (MTI) -
A székelyek "nagy menetelését" hirdette meg az egységes, önálló, autonóm Székelyföldért október 27-ére a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).

Izsák Balázs, az SZNT elnöke egy csütörtök esti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón elmondta, a terv szerint október 27-én, vasárnap a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán 11 településről és egy útkereszteződéstől indulnak el menetoszlopok a szomszédos települések felé.

2013. július 20.