2009. november 24.
November 24. kedden 18 órakor Péter Gábor professzor az Embervilág vázlatok előadássorozat keretében A gyász címmel tartja következő előadását, illetve vezet beszélgetést a Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy) Bartók termében.
„Egy szeretett személy elvesztését mindent elborító, súlyos fájdalom, stressz kíséri. A veszteség oka lehet az öregedés és halál természetes folyamata, tragikus esemény vagy válás, szakítás. Mindegy, hogy miért és hogyan, a számunkra fontos kapcsolat megszakadása mindent elsöprő negatív élménnyel járhat.
Általában nem vagyunk felkészülve a veszteséget kísérő, szívbe markoló fájdalomra és arra, hogy nincs azonnali vigasz. Sokunkban nem tudatosult még saját eljövendő halálunk sem.
A gyászolókat veszteségük feldolgozásában nem segíti, ha ismerősként, barátként „okos” tanácsokat adunk nekik, illetve az oly sokszor elhangzó, vigasztalásnak szánt bíztatásokat mondjuk: "Légy erős", "Ő legalább már nem szenved", "Foglald el magad", "Tedd túl rajta magad", "Ez már a múlt", "Előre kell nézni", "Gondolj a szép dolgokra" stb. Az ilyen mondatok még árthatnak, elidegeníthetnek is, mert ő úgy érzi, hogy fájdalmának súlyát fel sem fogjuk.
A legtöbbet akkor segítünk, ha megkérdezzük, hogy mi történt és hagyjuk a gyászolót beszélni. Sokan nincsenek tudatában annak, hogy a "téma kerülése" rossz megoldás, mert a gyászolók maguk szeretnének beszélni hatalmas veszteségükről és az elveszített személyről. A legnagyobb segítség, amit adhatunk az, hogy meghallgatjuk őket.
Felgyorsult világunkban az emberek többsége úgy gondolja, hogy a gyász egy-két hónap alatt (esetleg néhány nap alatt) enyhül, elmúlik. A különböző természeti népeknél azt tartják, hogy legalább az "évszakok teljes ciklusának" kell elmúlnia a fájdalom enyhüléséhez. A zsidó-keresztény vallás is egy évet ír elő a gyász időszakának.
Valójában nincs a veszteséget követően semmiféle mágikus egy- vagy kétéves évforduló és tudomásul kell vennünk azt is, hogy az idő önmagában nem gyógyít meg semmit. El kell fogadnunk, hogy a halál nem szünteti meg a kapcsolatot és a szeretetet. A szeretett személy érzelmeinkben elfoglalt helyének változása olyan dinamikus folyamat, amely egész további életünket végigkíséri."
Péter Gábor
Sepsiszentgyörgy, 2009. november 4.
