2021. szeptember 11-én, 11 óra és 21:00 között, a Kónya Ádám Művelődési Házban, a Sepsiszentgyörgyön élő Seiko Tanizaki szervezésében Japán napra kerül sor. Az idei rendezvény a „Haiku világa” címet viseli.

A rendezvény alatt a sepsiszentgyörgyi Kiss Béla Ikebana Kör ikebana kiállítást rendez, melynek a haiku lesz a témája. Az alkotások, egy-egy japán haiku verssel együtt lesznek kiállítva. A rendezvény alatt megtekinthető lesz Seres Bálint által alkotott kirigami (papírmetszet) kiállítás is.

A szervezők a következő programokra várják az érdeklődőket: kandzsijáték, pálcikajáték, japán tollaslabda, rajzverseny haiku verseny, zöldtea kóstoló, ikebena, origami (papírhajtogatás) , kirigami (papírmetszet), kalligráfia, kategatemari (céranalabda készítés), kimonó próba, filmvetítés. A rendezvény Luiza Zan koncertjével kezdődik és Erős Réka népdaléneklésével zárul, 19 órától japán filmek vetítésére kerül sor.

Tervezett előadások:
12:00 – Dr. Vihar Judit: Korunk kedvenc műfaja, a haiku
13:00 – Tanizaki Seiko: A kandzsi japán képírásról, a kalligráfia bemutatással együtt”
14:00 – Tormané Kurita Junko: Zöldteás népdal és történelmi háttere
15:00 – Dr. Hubbes László Attila: Macuo Basó haiku világáról
16:00 – Tóth Anna Mária: Yumeiho - egy japán masszázsterápiás módszer
17:00 – Bán Mihály: A szake készítésének biológiai háttere, valamint irodalmi és kulturális vonatkozásai Japánban
18:00 – Péter Árpád: Karate és harcművészeti szellemisége Japánban
18:30 – Záróest: Haiku és rajzverseny díjkiosztás
19: 00 – 21.00 – Filmvetítés – japán filmek

Az idei Japán nap a „Haiku világa” címet viseli.

„A haiku, avagy haikai a japán költészet egyik jellegzetes versformája, amely Macuo Basó által a 17. században jelent meg Japánban. Ez a fajta költészeti forma nem csupán a japán irodalomban, hanem a 20. század elejétől a világirodalomban is nagy népszerűségnek örvend. A ma használatos elnevezését 19. század végén kapta Masaoka Sikitől, azelőtt hokkunak hívták ezt a versformát.

A haiku rendkívül szigorú, alakilag kötött verselés, melyet ebben a formájában egyetlen más nyelvre sem lehet tökéletesen átültetni vagy újrakölteni. Nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, amelyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van.” (wikipédia)