2025. augusztus 8-án, a Nemzetközi Cigány Dal Napja alkalmából két magyarországi fellépő érkezik a sepsiszentgyörgyi Bábel Kiskultúrba. 20:00 órától a Dalinda acappella trió ad koncertet, majd 21:30-tól a Vojake Shave zenekar lép színpadra.
2025. augusztus 8-án – a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepova születésnapján – negyedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Idén már hét ország 16 helyszíne vesz részt és 50 zenekar fellépésére kerül sor itthon és külföldön Rostás Mihály „Mazsi” (a Lakatos Mónika és a Romengo és a MazsiMó – GipsyMó zenekarok alapítója és zenekarvezetője) kezdeményezésére, a Nemzetközi Cigány és Világzenei Hálózat szervezésében. A világ legnagyobb egynapos fesztiváljának az arca idén Balogh Guszti, az oláh cigány zene egyik legkreatívabb és legkiemelkedőbb dalszerzője és énekese. A Nemzetközi Cigány Dal Napja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nem cigány művészek részvételével évről-évre bővülő helyszín- és programkínálattal, ingyenes koncertekkel.
A Nemzetközi Cigány Dal Napja, amelyet minden év augusztus 8-én ünnepelnek, a romák gazdag zenei és kulturális örökségét hivatott megünnepelni és bemutatni a világnak. Ez a nap lehetőséget teremt arra, hogy tisztelegjünk a roma zenészek és előadók munkássága előtt, akik generációkon átívelő dallamokkal, ritmusokkal és szenvedélyes előadásmódjukkal hozzájárultak a világ zenei kincsestárához. A roma dalok a közösség történelmét, örömeit és fájdalmait mesélik el, és a nyelvtől függetlenül képesek hidakat építeni az emberek között. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a roma kultúra sokszínűségére és értékére, erősítse a közösségi identitástudatot, és elősegítse a kölcsönös megértést.
2025-ben tíz magyarországi városban, valamint hat külföldi helyszínen közel ötven fellépő zenekarral várják a közönséget. „A flamencotól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a jazzes ritmusokig elvarázsol bennünket a cigány kultúra életöröme, dinamizmusa és mélysége egyaránt” – a szervezők arra biztatnak mindenkit, hogy merüljenek el a felejthetetlen zenei élményekben jobban megismerve, megtapasztalva a cigány kultúra mellett a saját kulturális sokszínűségünket is.
A nem cigány zenekarok műsorának az érdekessége, hogy a saját repertoárjukba beleépítenek cigány dalokat is és a zenekarok minden helyszínen együtt, egy időben közösen éneklik el a nemzetközi cigány himnuszt, a Gelem, Gelem c. dalt.
DALINDA acappella trió
A DALINDA acappella trió énekesnői – Nádasdy Fanni, Paár Julianna és Tímár Sára - mindannyian a magyar népzene elkötelezettjei. Zeneiségükben mégis arra törekednek, hogy a népdalokhoz szükséges hiteles, ösztönös éneklési stílust modern formában, több szólamban, érzékenyen átdolgozva vigyék színpadra. Dalaik közös emberi tapasztalatokról szólnak, hiszen a népdalaink a mindannyiunkat érintő, kollektív érzések, gondolatok hordozói. Önkifejezésünk legtisztább forrása.
A formáció gondolata 2015-ben született meg. Számos nép-és világzenei projekt élményéből, tapasztalatából, évek közös munkája során kristályosodott ki a Dalinda. A megalakulás óta két lemezt adtak ki, megfordultak a legnagyobb magyarországi koncerttermekben, külföldi fesztiválokon, 2020-ban pedig Indiában és a WOMEX-en is képviselték az folk a cappella műfaját.
VOJAKE SAVE zenekar
VOJAKE SAVE zenekar autentikus cigány folklór zenét játszik. Ennek a műfajnak a bölcsőjében, Szabolcs Szatmár vármegyében nőttek fel, és élnek most is.
A tagok a tradicionális cigány zenét szinte az anyatejjel szívták magukba, hiszen már az apáik, és nagybátyjáik is együtt zenéltek már generációkra visszamenőleg is.
A zenéjük hangzásvilágára hatással vannak olyan műfajok is, amit a fiúk előszeretettel játszanak a világzene, vagy akar a könnyű zene elemei közül, de a muzsikájuk magja, megmarad az otthonról hozott igazi autentius élmény körül.
A gyűjtött vagy az átdolgozott dalok mellett, vannak saját zenéik is. A zenekar a gyors és lüktető talpalávaló mellett, sokszor játszik akár lassú, líraibb dalokat is.
Esma Redžepova észak-macedóniai énekes, a romani zene királynője volt. Karrierje az 1950-es években indult, és a "Čaje Šukarije" című dalával lett világhírű. Nemcsak zenészként, hanem kulturális nagykövetként is tevékenykedett, és férjével együtt több mint 47 gyermeket fogadtak örökbe. Zenéje a remény és a kulturális büszkeség szimbóluma lett.
Főszervező: Nemzetközi Cigány - és Világzenei Hálózat
Fesztiváligazgató: Rostás Mihály „Mazsi”
Támogatók: MOL - Új Európa Alapítvány, NKA - Nemzeti Kulturális Alap, Belügyminisztérium-Társadalmi és Esélyteremtési Főigazgatóság, Szerencsejáték Zrt.
