A Rétyre építendő fűrészüzem engedélyeztetési eljárása során az érintett háromszéki önkormányzati vezetők szándékosan a közösség érdekeit figyelmen kívül hagyva döntöttek.
A Réty községi tanácstagok 2013. április végi szászsebesi látogatása után két nappal, május 2-án tartottak falugyűlést, majd május közepéig a Réty községhez tartozó falvak lakosságát is megkérdezték arról, hogy „támogatják-e a beruházás engedélyeztetését?". Tették mindezt úgy, hogy a leendő fűrészüzem környezetre és az ott lakók egészségére gyakorolt hatásáról nem tudhattak semmit. A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal csak 2013. június 25-én kérte a területrendezési tervhez szükséges stratégiai környezeti hatásvizsgálat elkészítését, hogy kiderüljenek a beruházás valós környezeti hatásai. Ezt 2013. augusztus 22-én mutatták be a közösség előtt.
A stratégiai környezeti hatásvizsgálat csupán a beruházás feltételezhető környezeti hatásainak lehetőségét vizsgálta, nem tért ki a fűrészüzem működése során keletkező környezeti, egészségügyi hatásokra, kockázatokra. Megjegyezzük, hogy a területrendezési tervek elfogadását szabályozó törvény szerint kötelező tájékoztatni az érintett lakosságot, majd ezután, a közmeghallgatás során figyelembe kell venni a lakossági véleményeket. A rétyi fűrészüzem esetén a lakossági konzultáció a területrendezési tervhez szükséges környezeti hatásvizsgálat előtt történt meg.
A Környezetvédelmi Hivatal szakbizottsága, melyben Kovászna Megye Tanácsának vezetősége is képviselteti magát, úgy döntött, hogy a majdani fűrészüzem a környezetre nem gyakorol káros hatást, ezért annak félépítése előtt nem kérnek a gyár működésének környezeti, egészségügyi hatásait vizsgáló további elemzést. Vagyis a beruházónak a működtetésére csupán a fűrészüzem épületei elkészülte után kell környezetvédelmi engedélyt kérnie. Más kérdés, hogy ha már állnak a falak, ha felépül sok pénzen az üzem, lesz-e olyan bátor atyafi, aki nem adja meg a működési engedélyt?
A döntés következményeként az érintett közösség a beruházás további engedélyeztetési folyamatából teljesen kiszorult, hiszen mivel a gyár működését vizsgáló elemzést nem kérték a szakhatóságok, további lakossági konzultáció sem lesz. Tulajdonképpen a közösségi érdek azt kívánta volna, hogy a megye lakossága összes részleteiben megismerje a beruházás során fellépő környezeti, egészségügyi kockázatokat.
Ugyanakkor ez a döntés, melyben Kovászna Megye Tanácsának vezetősége is érintett, azzal a következménnyel jár, hogy a fűrészüzem majdani bővítése során – például, ha a hőközpontban keletkező salak és hamu tárolásához hulladékraktárat építenének – nem kell lakossági konzultációt tartani. Így a helyi közösség évek múlva könnyen arra ébredhet, hogy a megkérdezése nélkül további nem kívánt létesítmények szennyezik majd az életterét.
Mindez különösebben nem döbbentene meg senkit a Kárpátok tündéri tájain, de ideje lenne felelősségteljesebben gondolkodni. Aki hajlandó a szomszéd megyékig is ellátni, sok érdekes dolgot tapasztalhat. Például azt, hogy Fehér megyében kiüldözték az erdőkből a nálunk oly nagyon várt befektető munkásait. Ez is megtörténhetett, meg az is, hogy egyre több kellemetlen kérdést tesznek fel a döntéshozóknak. Mert nem mindegy, hogy letaroljuk az erdőket, vagy fenntartható erdőgazdálkodást szeretnénk. Nem mindegy, hogy a minőségi fát Japánba viszik, vagy a helyi bútorkészítőknek jut.
2014. március 28.
Civil Felelősség 2014 társadalmi csoport
