2022. november 22-én egy közleményben figyelmeztettük a schengeni övezet államainak külügyminisztereit arra a kettősségre, ahogyan Románia viszonyul nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz. Három évtized tapasztalata íratta le velünk a fenti értékelést, összegezve az utóbbi harminc évben Románia által tett nemzetközi kötelezettségvállalásokat.
A román hatóságok minden csatlakozás előtt – Európa Tanács, NATO, Európai Unió – mindent megígérnek, utólag pedig ezek tekintélyes részét nem teljesítik, és elfogadhatatlan indokokat találnak ki. A mi szempontunkból az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység jogai kiemelten fontosak, ezért a közlemény csak ezekre tér ki. Látva az Európai Unió bel- és igazsgágügyi minisztereinek tegnapi döntését, megállapítjuk: mind Románia, mind a román állampolgárok, köztük az erdélyi magyarok is egy olyan kegyelmi időszaknak nézhetnek elébe, amikor Románia megerősítheti a jogállam intézményeit.
Ismételten hangsúlyozzuk: érdekeltek vagyunk abban, hogy Románia csatlakozzon a schengeni övezethez, de ez csak azután történhet meg, ha a hatóságok különös figyelmet szentelnek az ország eddig nem teljesített nemzetközi kötelezettségvállalásaira. A tegnapi elutasításra nem az a helyes válasz, hogy mozgósítani kell az osztrák vagy a holland cégek bojkottjára, hanem jóhiszeműen és nyitottan meg kell tenni azokat a gesztusokat, amelyek egyértelműen jelzik, hogy Románia jó irányba fog haladni. Első lépésként vissza kell állítani a Székely Mikó Református Kollégium egyházi tulajdonjogát, és a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium jogszerű tulajdonosa általi működtetése elől el kell hárítani minden akadályt. A magyar történelmi egyházakkal egy ütemtervet kell összeállítani vagyonaik visszaszolgáltatására, és a magyar egyházi oktatás visszaállítására, úgy, ahogy az Románia Európa Tanácshoz való csatlakozásakor tett kötelezettségvállalásában áll. Szintén a jó szándék gesztusaként lehetne értékelni a párbeszéd megkezdését Székelyföld önkormányzataival, az 1201/1993. számú ajánlás 11. szakaszáról: „Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.”
Ezeket a lépéseket akkor is meg kell tenni, ha közvetlenül nem szerepelnek a schengeni csatlakozás feltételei között. Egyértelmű viszont, hogy addig nincs garancia ezen feltételek maradéktalan és hosszú távú teljesítésére, amíg a nemzetközi szerződésekről szóló bécsi egyezmény 26. szakaszát Románia többszörösen és látványosan megsérti. A 26. szakasz az egyezmény minden részes állama számára kötelezővé teszi a pacta sunt servanda elvét: a szerződésekben vállalt kötelezettségeket jóhiszeműen teljesíteni kell!
A Székely Nemzeti Tanács az utóbbi húsz évben beadványok sorával hívta fel a figyelmét Románia kormányainak ezekre a kötelezettségekre. Készek voltunk leülni tárgyalni, ezzel szemben beadványainkat nem vették figyelembe, és a dialógusra tett javaslatainkat is figyelmen kívül hagyták. Mindezek ellenére bízunk a változásban és nyitott, jóhiszemű együttműködésre ösztönözzük a román hatóságokat a romániai magyar egyházak vezetőivel, nemzeti közösségünk képviselőivel, és az Európai Unió minden országával, függetlenül attól, hogy támogatták vagy sem Románia csatlakozását a schengeni övezethez.
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely, 2022. december 9.
