Tisztelt Képviselő Úr!
Szeretném megköszönni önnek, hogy az Európai Parlament július 10-én tartott strasbourgi ülésén anyanyelvén szólt a plénumhoz. Írhattam volna azt is, hogy gratulálok, és ez a kifejezés is nagyon helyénvaló lett volna. A köszönet viszont ennél is többet jelent, hiszen ezzel a gesztussal nem csak saját népének üzent, hanem nekünk, székelyeknek is.
Az üzenet jelentése, értelme pedig az, hogy nem vagyunk egyedül. A mi esetünkben nem a nyelvünket, kultúránkat, nemzeti identitásunkat kérdőjelezik meg, hanem szülőföldünket. Székelyföld a román politikai elit számára nem létezik, és ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy nem vesznek tudomást róla, hanem ezt nyilvánosan ki is jelentik. Mi ezer éve élünk Székelyföldön, száz éve Romániában, de ez alatt a száz év alatt megőriztük többségünket szülőföldünkön.
Köszönöm, hogy anyanyelvén szólva megerősítette, hogy a sziléziai nép őrzi nyelvét, kultúráját, nemzeti önazonosságát.
Köszönöm, hogy ezzel hozzájárult egy olyan regionális mozgalom erősödéséhez, amely 2013-ban indult el a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért polgári kezdeményezés beterjesztésével.
A székelyek szolidaritásának kifejezésével kívánok sok sikert önnek, és minden sziléziai testvérünknek abban a reményben, hogy bárhogyan határozzon az Európai Bizottság szeptember 4-éig, mi egymásra találtunk, és közösen folytatjuk az utat egy szélesebb körű szabadság, az igazi európaiság felé.
Tisztelettel,
Izsák Balázs,
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely,
2025. július 15.
