Idén is megszervezi a Tamási Áron Színház a miniévadot, mely egy csokorba gyűjti a társulat legfrissebb előadásait. A rendezvény elsősorban azok számára kínál jó alkalmat megismerkedni színházunk műsorkínálatával, akiknek év közben nincs lehetőségük rendszeresen Sepsiszentgyörgyre látogatni, de azokat a helyi nézőket is szeretettel várjuk, akik még nem látták repertoáron lévő előadásainkat, vagy szeretnék újranézni azokat.
Lassan hagyománya lesz ennek a rendezvénynek, melyet a korábbi években ősszel tartott a színház, ezúttal azonban a 2025. december 5–11. közötti adventi időszakban kerül rá sor. Az idei miniévadot Radu Afrim vadonatúj előadása, a napokban bemutatott Kommuna – székely öko-románc nyitja, majd Barabás Olga Mikor lesz nyár? című Csehov átirata következik (december 6). Ezután az M Studio Mozgásszínház Eryk Makohon által rendezett Dirty Dancing című táncelőadása (december 7), majd a Bocsárdi László által rendezett Angyal szállt le Babilonba (december 8) kerül műsorra. Pignitzky Gellér Determinált című egyéni produkciója (december 9), majd a Gajzágó Zsuzsa által összeállított Valóság nagybátyám című koncert-előadás (december 10) lesznek a továbbiak, végül pedig az ugyancsak Bocsárdi által rendezett Rinocéroszok című koprodukció zárja (december 11) az idei miniévad műsorát. Minden előadás este 7 órától kezdődik.
Radu Afrim írta és rendezte a Kommuna – székely öko-románc című produkciót. Huba muzsikus egyedül él egy kúriában az erdő közepén. Szeretett nénikéje már rég meghalt, Ambrus, a mindenes, elment nyaralni Homoródalmásra, és még a tyúkok is hallgatnak, mert a múlt télen megfagytak. Huba különféle krémekkel kenegeti reumás ujjait, és álmatlan éjszakákon gyakran fekszik a plafont bámulva: nem viszi rá a lélek, hogy eladja a kúriát, amit már nem tud fenntartani. De egy sor bizarr esemény folytán a ház megtelik mindenféle bérlővel és az életük történeteivel, melyek úgy kanyarognak, mint a festett vonalak a korondi tányérokon.
A. P. Csehov novellái és kisregényei alapján Barabás Olga írta és rendezte a Mikor lesz nyár? című előadást, melynek központi témája a barátság. A történet főszereplői Mása és Tánya, akik mindketten rajonganak Csehovért, és leveleznek egymással. Mása kisbirtokos, vidéken él, Tánya pedig színésznő, de útját nemcsak sikerek övezik. Levelezésük hét és fél évet ölel át, 1896 októberétől, a Sirály pétervári bemutatójától Csehov halála évéig. Másának annyira tetszik a Sirályban Mását alakító színésznő játéka, hogy előadás után ír egy levelet neki. Így indul a barátságuk, melyben több fontos gondolatot megosztanak egymással az életükről, de levelezésük fő mozgatórugója mégiscsak az író iránti rajongásuk.
Lengyel koreográfus Eryk Makohon rendezésében készült az M Studio Mozgásszínház Dirty Dancing című előadása, amely nem az 1987-es filmklasszikus újraértelmezése, inkább a “piszkos tánc” kifejezés metaforája. Az alkotók nem pusztán mozgáskoreográfiaként, hanem a társadalmi normák átlépésének performatív aktusaként értelmezik a táncot etikai, esztétikai és érzelmi értelemben. A Dirty Dancing egy olyan esemény, amely testi és érzelmi szinten vonja be a nézőt, empátiára, másodkézből átélt szégyenérzetre és közös nevetésre hív. Ez a tánc tisztátalan, szégyenteljes, kéjes, zavaró – ugyanakkor felszabadító és átalakító.
Friedrich Dürrenmatt 1954-ben írt Angyal szállt le Babilonba című darabja a II. világháború tapasztalataiból táplálkozik, és az autoriter vezetői attitűd veszélyeire hívja fel a figyelmet, melynek jelei korunkban riasztó módon újra felbukkantak. Babilon királya, a nagy Nebukadnecár, koldusnak öltözve dolgozik azon, hogy megteremtse az igazi jóléti államot. Ekkor angyal száll le Babilonba, hogy a koldusnak öltözött király számára elhozza az égi kegyet. Nebukadnecár képtelen megérteni, hogy az isteni ajándék miért nem a királyt illeti, és nem tudja elfogadni az égi leányka végtelen és feltétel nélküli szeretetét. Amíg alattvalói a leányka miatt szerelmi lázban forronganak és felkelést szítanak uralma ellen, Nebukadnecár önteltségében harcba száll magával az Istennel.
A Determinált című előadás József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült, és azt próbálja körüljárni, hogy milyen tényezők járulhattak hozzá a költő személyiségzavarának kialakulásához, hogy férfivá válása során milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy olyan fiúnak, aki nem rendelkezik semmiféle érzelmi biztonsággal. Pignitzky Gellért szerint akkor válik igazán izgalmassá egy nagy személyiség megjelenítése a színpadon, ha az imázs mögött sikerül megtalálni az embert, mely ugyanúgy élt, örült és szenvedett, ahogy mi mindannyian.
„…Felhívom a család tagjainak becses figyelmét a szükséges óvatosságra. Mert adódhatnak bajok, most, hogy én távol vagyok” – üzeni „Valóság” nagybátyánk Bereményi Géza dalszövegén keresztül. És ma a valósággal kapcsolatban még nagyobb zavarban vagyunk, hisz a távolság tőle egyre nő, a kedves rokon hiánya pedig egyre fájóbb. Ebből a hiányérzetből táplálkozik a Valóság nagybátyám című, Cseh Tamás dalaira épülő produkció. Gajzágó Zsuzsa szerint az a fajta humor, érzékenység, reflexió a világra, amit Cseh Tamás képvisel, segít felülemelkedni a jelen problémáin, eligazodni abban a riasztó változási folyamatban, amely körülvesz bennünket.
Eugène Ionesco Rinocéroszok című abszurd drámája a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház fennállásának negyvenedik évfordulója alkalmából került színpadra az egykori színházalapító, Bocsárdi László rendezésében. Vasárnap délelőtt, valahol, egy fülledt francia kisvárosban végigcsörtet az utcán egy rinocérosz. Mit lehet ilyenkor tenni? Kit kell felhívni? Vagy egyáltalán kell-e foglalkozni vele? A különc Bérenger annyira másnapos, hogy nem tud törődni a dologgal, később viszont már nem hagyja nyugodni a téma, hisz a rinocéroszok egyre többen vannak. Egyesek szerint van bennük valami természetes ártatlanság, de hát ki tudja, meddig természetes valami, s hol kezdődik a természetellenes?
