2014. március 22.
A sepsiszentgyörgyiek egyik legkedveltebb kirándulóhelyére, a Sugásfürdő felé vezető út mentén található Erős oldalhoz látogattunk, hogy lencsevégre kaphassuk a tavasz ébredését.
Az Erős oldalnál található Honvéd-kút melletti tisztáson, piknikező emberek népes hada, valamint tengernyi, földre „fektetett", kocsánytalan tölgyfa (Quercus petraea) törzse fogadott. A látvány, tavasz első szombatján, bevallom, enyhe sokként ért. A megrázkódtatás enyhítésére bevettük magunkat a közeli erdőbe, ahol a még talpon álló tölgyek ágainak kusza, absztrakt struktúrájának szemlélésével próbáltunk nem gondolni a „kifektetett" fák letaglózó látványára. Az erdőben hamarosan szemünk elé kerültek a tavasz hírnökeiként megjelenő kedves virágok, a Tüdőfű (Pulmonaria), Pirosló hunyor (Helleborus purpurascens), a Berki szellőrózsa (Anemone nemorosa), a Kakasmandikó (Erythronium dens-canis), a Csillagvirág (Scilla).
Az erdőből kikerülve, újra a kivágott, kifektetett tölgyfatörzsek között jutottunk ki a műútra. Közben az a kérdés fogalmazódott meg bennünk, hogy vajon, a város közelében lévő kirándulóhelyek is a fakitermelés áldozataiként számolódnak majd fel?!
Sajnos úgy tűnt, hogy a kifektetett fák mellett piknikezők hangos hadát a szívszorító látvány egy cseppet sem zavarta.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szöveg, fotó: Toró Attila
