A címben szereplő megnevezést Orbán Balázs használta a Rétyi Nyírrel kapcsolatosan. Mielőtt elindulnánk túrázni szólok, hogy a magas hegyet kedvelőknek nem ajánlom a túrát. Nem másért, de sziklát, hegyet csak a távolban lehet látni. Ám annak, aki a természetben szeret sétálni, állatokat, növényeket figyelni, de nem „csípi" az emelkedőket, annak a Rétyi Nyír a legjobb hely amelyet meglátogathat. Bármelyik évszakban.

Háromszéki Panorámák – Sepsiszentkirály; Óriás-pincetető; Lisznyó, Bikfalva; Bodok hegység; Ikafalva; Középajta, Sepsiszentgyörgy, Árkos, Komolló, Rétyi Nyír, Erdővidék.

Bodok

Sepsiszentgyörgytől 10 kilométerre északra, az Olt folyó völgyében, a Bodoki-hegység lábánál fekszik. Innen írták le a legszemléletesebben a székelység belső társadalmi tagolódásának a lényegét. Száz évvel a jobbágyság felszámolása után a települést még mindig két nagyon különböző mentalitás, értékrend uralta. A jobbágyszármazásúak gondolkozásának központjában a "még egy kicsi földet vásároljak" elve állt, a szabad székelyektől származókéban a "tanítassam a gyermekem". A szomszéd Zalánból maradtak fenn a legrégibb székely falutörvények.

Réty

Sepsiszentgyörgytől 12-km-re keletre, a Feketeügy folyó mentén terül el. Neve a közeli természetvédelmi területnek, a Rétyi-nyír egy részének köszönhetően ismert. Réty nagy múltú fúvószenekarát nem csak a megye területén ismerik. A településnek középkori temploma és két műemlék kúriája van. Az idecsatolt Komolló mellett a rómaiak építettek katonai tábort, a keletre húzódó Rétyi-nyír kora-középkori töltésvonulatát neve alapján bolgár-szlávok emelhették (Homárka vagy Csörszárok - előbbi törökül homoktöltés, utóbbiban a csort szláv nyelveken ördögöt jelent).

Sepsiszentgyörgytől tíz kilométerre található román ajkú település. Az 1800-as években a település az itt felszínre törő ásványvizeknek köszönhetően rohamos fejlődésnek indult, sokáig Erdély és a Bánság Herkulesfürdő és Borszék mellett legkorszerűbb, legkeresettebb fürdőhelye volt. Egyik ásványvizét egy időben vastalanítás után újrasavazás nélkül palackozták, annyira magas volt a szénsavtartalma. Ma is itt működik az ország egyetlen olyan kórháza, ahol az izomsorvadásban szenvedőket kezelik. Községközpontja az élő népművészetéről (textília, írott tojás) híres, három nemzetiségű Árapatak. Ezek a települések nem a Székelyföldhöz, hanem az ún. Székföldhöz tartoztak. Szép kilátás nyílik az Olt mentéről az Erdélyi-havasokra.

Árkos

Sepsiszentgyörgy északi szomszéd települése. Az itt található Szentkereszti-kastély ma egy Művelődési Központnak, valamint a Shakespeare közép- és kelet-európai hatását szemléltető ún. Shakespeare-háznak és a 2003-ban megnyitott Istálló Galériának ad otthont. A kastélyt körülölelő park arborétum, ritka fákkal és hangulatos mesterséges tóval, szoborparkkal. Ugyancsak itt az  Európai Tanulmányi Központ  épülete értekezletek, nyári táborok, előadások színhelye. A falu központjában található 17. századi templomvár az unitáriusoké.

A megye aktív lakossága 100 000 fő, a tanulók száma 50 000. Románia minden száz lakosából egy él itt. A demográfiai adatokat a megye földrajzi sajátosságai magyarázzák. A középhegység övezte, bükkösök és fenyvesek által tarkított, gazdag vadállománnyal és erdővagyonnal rendelkező vidék igazi jövője a turizmus lehet.

A Tusnádfürdõ vonzáskörébe tartozó Szent Annta-tó és a torjai Büdös-barlang Székelyföld talán leglátogatottabb természeti ritkaságai.

Gyalogosan Tusnádfürdõrõl jelzett útvonalon lehet megközelíteni. Autóval Kézdivásárhely felõl Bálványosfürdõt érintve illetve Csíkszereda vagy Sepsiszentgyörgyrõl érkezve Bixadon keresztül vezet műút a tóig.

A hegygerincen található kilátóhoz érve gyönyörû látvány tárul az ideérkezõ elé, majd a mûúton továbbhaladva elérkezünk a menedékházhoz, ahol sátorozásra alkalmas terep van kialakítva.

Sepsiszentgyörgytől pár száz méterre már összefüggő erdőségeket találunk, a Baróti – hegységben járunk. A túraúthálózat elég sűrű, és aránylag jól követhető, bár vannak helyek, ahol nem történt még meg a jelzések felújítása, vagy az erdőkitermelés miatt tüntek el a jelzések. Elsősorban az Erdélyi Kárpát Egyesület háromszéki osztálya foglalkozik ezek festésével, karbantartásával, de más szervezetek is – Romániai Magyar Cserkészszövetség, Nemere Természetjáró kör, Alpinsport Egyesület – kiveszik részüket az útvonalak rendezéséből.

Erdővidék

Háromszék (Kovászna megye) úthálozatának nagyítható térképe

Románia Európai fontosságú útjai

Háromszék tájfelszíne nagyon változatos. Északi részét összefüggő hegykoszorú övezi, északnyugaton a Persány hegység, északon a Dél-Hargita, keleten a Háromszéki havasok magaslanak az Olt lapálya és a patakok fölé. Ezekből déli irányba leágaznak a Baróti és a Bodoki hegység erdő borította gerincei.