Réty
Sepsiszentgyörgytől 12-km-re keletre, a Feketeügy folyó mentén terül el. Neve a közeli természetvédelmi területnek, a Rétyi-nyír egy részének köszönhetően ismert. Réty nagy múltú fúvószenekarát nem csak a megye területén ismerik. A településnek középkori temploma és két műemlék kúriája van. Az idecsatolt Komolló mellett a rómaiak építettek katonai tábort, a keletre húzódó Rétyi-nyír kora-középkori töltésvonulatát neve alapján bolgár-szlávok emelhették (Homárka vagy Csörszárok - előbbi törökül homoktöltés, utóbbiban a csort szláv nyelveken ördögöt jelent).
Rétyi Nyír
A Nyír homokos, nyirkos területet jelent a régi magyar nyelvben, bár valóban otthonos itt a nyírfa is. Homokját a Feketeügy hordta össze a jégkorszak végén, majd a térség hírhedt északkeleti szele, az Ojtoznál betörő Nemere formázta. Tavait lassan mocsári növényzet növi be. Számos növény- és állatritkasága között a fehér tavirózsát és a párzáskor világoskék színű mocsári békát említjük meg. A természetvédelmi terület szélén nagy kiterjedésű mesterséges tó található, partján vendégszobákkal és tágas vendéglővel, motellel. A nyírfák között még áll az egykori alkotótáborok néhány monumentális faszobra.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Zágon
Felerészt magyar, felerészt román település. A magyarok számára irodalomtörténeti emlékhely, a modern magyar prózát alapozó Mikes Kelemen szülőhelye. Az 1632-ben épült Mikes-Szentkereszti kastély ma a Mikes Művelődési Központ nevet viseli, több állandó kiállítás emlékezik itt meg a község szülötteiről. A mellette álló felújított gazdasági épületben korszerű konferenciatermet és vendégszobákat alakítottak ki. A helybeli románság élő népi-egyházi szokása kapcsolódik az ún. Büdös-kúthoz.
|
|
|
|
|
Zabola
A település a Háromszéki-havasok lábánál fekszik, Kovászna városnak északi szomszédja. Magyarok, románok és külországokban is otthonosan forgó cigányság lakja. Erődített református templomában szép gótikus és reneszánsz emlékek maradtak fenn. Műemlék a 17-18. századi Mikes-kastély is, több hektáros arborétumával. A településen jelentős néprajzi magánmúzeum és iskolás tábor található.
|
|
|
Csernáton
Kézdivásárhelytől 10 km-re a Nagy patak völgyében fekszik. Két különálló településből Alsó- és Felsőcsernátonból áll. Csernátont főleg az 1974-ben alakult tájmúzeuma tette ismerté. A Székely Nemzeti Múzeum részlegeként működő intézmény a Damokos Ödön féle udvarházban kapott helyet. A múzeum törzsanyagát az alapító id. Haszmann Pál (1902-1977) magángyűjteménye képezte. A múzeumépületet szabadtéri kiállítás veszi körül, ahol a térség helyreállított székelykapuit, épületeit valamint mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítást láthatunk. A múzeum mellet működik a Népfőiskola és faragótábor. A faluban több árkádos tornácú, a népi reneszánsz és barokk építészet, empire és klasszicista stílus emlékeit őrző udvarház található.
A falu vonzáskörében találjuk az Ika várának egyetlen megmaradt tornyát, mely a Nagy- és az Ika-patakok által közrefogott Vár-bércen áll.
|
|
|
|
Szöveg: Boér Hunor / DKI
fotók: Toró Attila
