2013. október 9.

Az elmúlt hónapok során Székelyföldön sokak számára ismertté vált a Schweighofer név. Jön egy multi, aki munkahelyeket teremt, máris tömött sorokban veszik körbe őt a környék elöljárói, fontos emberei, és egymást túlharsogva bizonygatják, hogy ennek a cégnek helye van itt, ezért működését el fogja kezdeni. Egy pillanatra sem vetődött fel a probléma, hogy csak abban az esetben, ha megkapja a szükséges engedélyeket, ha a környezeti hatástanulmány eredménye lehetővé teszi.

A Zöld SzékelyFöld Egyesület más szervezetekkel közösen már a kezdetektől folyamatosan nyomon követte a történéseket, és meglátásait az illetékes hatóságok, intézmények tudomására hozta, bízva benne, hogy megteszik a szükséges lépéseket. Tévedtünk.

Élve a törvény által biztosított lehetőséggel, előzetes óvási beadványt (plângere prealabilă) nyújtunk be a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatalhoz, amelyben kérjük a kibocsájtott jóváhagyás visszavonását. Amennyiben ez nem történik meg, következő lépésként előreláthatólag a civil szervezetek bírósági úton folytatják a harcot a beruházás ellen.

A környezetvédelmi engedély alapját a környezeti hatástanulmány képezte, amelynél fontos újonnan kiemelni, hogy a beruházó fizet meg egy szakcéget, ennek következtében - a régebben tervezett gyilkos-tói sípálya történetét leszámítva - nincsen tudomásunk olyan tanulmányról, amely a befektető érdekeivel ellenkezőt állapított volna meg. Ezért a hasonló dokumentumokat fontos fenntartásokkal kezelni.

Hogy mire alapozzuk a benyújtott kérésünk:

• Az ügynökség által szeptember 9-én kibocsájtott jóváhagyásban a terület több alkalommal is mint III-IV. kategóriájú szántó szerepel, ezzel ellentétben már a júniusi besorolást követően elkezdték itt a munkálatokat (törvénytelenül), és közel 70 hektáron gyalulták le a talajtakarót 40-100 cm vastagságban, majd elkezdték a majdani beruházás alapzatának előkészítését, lehengerelését. Ezzel készakarva valótlan információkat állítottak a kiadott környezetvédelmi jóváhagyásban.
• A törvény kötelezővé teszi, hogy dokumentum kell tartalmazzon egy „0-ik változatot", amely bemutatja az területet, abban az esetben, ha nem valósul meg a beruházás. Meglepődve tapasztaltuk, hogy ez a rész néhány – vélhetően - negatív hatást említ meg, de egy szó sem esik a pozitív hatásról, pedig a dokumentum más részeinél van egy-egy utalás arra, hogy nem csak pozitív hatásai lesznek a beruházásnak. Ez is alátámasztja feltételezésünket, miszerint egy részrehajló tanulmány született, amelynek célja nem a reális helyzet, a reális hatások bemutatása, hanem a beruházás megvalósításának segítése.
• A biodiverzitást illetően a környező Natura 2000-es tanulmányokkal kapcsolatosan átmásolt információk mellett nem igazán találunk adatokat, amelyek a beruházás konkrét területével foglalkoznának.
• A két legfontosabb problémát - erdőkitermelés, forgalomnövekedés - az ügynökség nem hajlandó tárgyalni, arra hivatkozva, hogy az indirekt hatás, amelyért a cég nem tartozik felelősséggel. Véleményünk szerint az igényelt környezeti hatástanulmány célja többek között ez lett volna, hogy a beruházás kihatásairól tudjunk meg minél több információt, és teljesen mindegy, hogy az a kerten belül egy méterrel vagy azon kívül egy méterrel lett okozva. A tanulmányban szerepel levegőminőség-mérés, itt eleve nem tudjuk, mennyire lehet komolyan venni egy olyan mérést, amely egyetlen alkalmat tükröz. De ugyanakkor feltevődik a kérdés, hogy miért fontos megmérni a jelenlegi levegő minőséget, ha nem vagyunk kíváncsiak, hogy milyen lesz az később, amikor - egyes számítások szerint - évi 42.000-szer jár tehergépkocsi ki-be a telephelyre.

Sajnos, a hazai törvénykezés úgy van kitalálva, hogy a lakosok, civil szervezetek kifejezhetik véleményüket a különböző beruházásokkal kapcsolatosan, de nincs garancia arra, hogy figyelembe veszik is azt. Ennek hiányában pedig egyedüli bírósági úton lehet folytatni a történetet, itt viszont már az a kevés érdeklődő is eltántorodik, aki egyes beruházásokat figyelemmel kísér.

Mindezt figyelembe véve, meglepődve tapasztaljuk, hogy például Kovászna Megye Tanácsa minden alkalmat kihasznál, hogy jelezze, hogy neki semmilyen jellegű szerepe nincs a történetben, a döntés nem rajta áll. Megjelent valahol, hogy „az autonómia eddig tart, jó lenne, ha nem a bukaresti törvények szabályoznák, hogy meddig terjed egy tanácselnök hatásköre".

Véleményünk szerint az autonómia addig tart, amíg a választott vezetők képviselik a közösség érdekeit. A megyei tanácsnak is alkalma volt átolvasni az elkészült hatástanulmányt, de érdemi kérdéseket nem fogalmazott meg, hanem csak néhány olyant, amelyet két-három sor válasszal le lehetett zárni. Meglepő módon az előbb felsorolt érveink nem voltak fontosak, nem kerültek megemlítésre: megemelkedett forgalom, hatalmas nyomás az erdőkre, 0-ik változat hiányosságai, valótlan információk a dokumentációban, nyert és elvesztett munkahelyek száma stb. Most lehet azon vitatkozni, hogy az ügynökség szerint az indirekt károk nem károk, de ez egy megyei tanács esetében már teljesen másképp kell kinézzen.

Mi úgy látjuk, hogy azok a fránya civil szervezetek jól „sugallták", hogy a megyei tanácsnak van lehetősége megállítani a beruházást, erre volt példa Gyergyóditró esetében is. A kérdés csupán annyi, hogy akarja-e? Az ügynökség vezetője szeptember 9-én azt nyilatkozta a covasnamedia.ro-nak, hogy a jóváhagyást követően a Kovászna Megyei Tanácshoz egy bizottságához kerül a területrendezési terv, amely vagy jóváhagyja, vagy nem. Úgy érezzük, fontos lenne végre tisztázni felsőbb szinten, hogy végül is kinek milyen lehetősége, joga van a történtben, és míg a világ világ, ne bújjunk ki a felelősség alól.

A megyei tanácsnak lehetősége volt tüzetesen átvizsgálni a dokumentációt, és a látszatelemzés helyett minden rendellenességet jeleznie kellett volna az ügynökség irányában. Ezt nem tette meg. Ahogy az az október 7-ikei gyűlésen elhangzott, nem ellenérveket sorolt fel, hanem csupán meglátásokat közölt. Ugyanakkor lehetősége lett volna megtenni ugyanazt a lépést, amit jelenleg a - nem közpénzből fenntartott - civil szervezetek választottak, de azt sem tette.

A népújság.ro-n olvashatjuk, hogy a megyei tanács elnöke arról nyilatkozik, milyen veszélyes, hogy a visszaszolgáltatott erdőterületek külföldiek kezébe kerülnek, ami által elveszíthetjük Székelyföldet. Ezzel szemben a Schweighofer-beruházást tárt karokkal fogadja, elősegítve azt, hogy megtelepedjen itt, és egyre több területet vásároljon fel régiónkban. Nem értjük a gondolatmenetet.

Összefoglalva, mi csak annyit szeretnénk, hogy változzon a mentalitás, hogy a szakhatóságok becsülettel végezzék dolgukat, és ne legyenek előre letudott engedélyeztetési folyamatok, hanem valóban arról szóljanak, hogy egy beruházás megvalósítható vagy sem. (A Zöld SzékelyFöld Egyesület közleménye)