E település neve kultikus eredetű, a XII-XIII. században (is) elterjedt helységnév. Sepsiszentgyörgy nevének személynévi, valamint kultikus eredeztetése nem egyedi, kivételes eset. Háromszék egész sor települése személynévi eredetű: Maksa, Bodok, Oltszeme, Lemhény, Albis, Dobolló, Gelence, Komolló, Martonos, Ágostonfalva, Bélafalva, Ikafalva, Illyefalva, Kilyén, Bereck, Márkosfalva, Lécfalva, Gidófalva, Szentkatolna, Szemerja stb. Nagy részük a helynévi összetétel tagjaként maradt fenn, ugyanakkor a településnevek egy része -- akárcsak Sepsiszentgyörgy -- nevét a védőszent nevéből nyeri, pl. Szemerja -- Szent Mária falva, Illyefalva -- Szent Illés, Kilyén -Kylianus, Bereck - Briccius, Gidófalva -- a francia Guide latinos alakja Guido, Szentkatolna --Szent Katalin stb.
|
|
|
Tehát Sepsiszentgyörgy nevének létrejötte rendhagyó, még háromszéki viszonyok közt sem egyedi. Nyilván a többi Szentgyörgy nevű településtol való megkülönböztetés céljából vette fel a közigazgatási egység -- Sepsi-szék -- előtagját. A Sepsi névforma alatt -- valószínűleg -- a sebes-sebesi jelentés rejtőzködik. Sepsiszentgyörgy nevének előtagja a Sepsi megkülönböztető jelző, melyet a személynévi eredetű településnév, a Szentgyörgy követ. Ennek magyar utótagja a György.
Sepsiszentgyörgy nevét már az első írásos említés alkalmával -- 1332-ben --"S. Georgio"- nak írták, ami Sanctus Georgiust, azaz Szent Györgyöt jelent. 1407-ben "Zent Giorg", az 1427. április 28-i okmányban "Zenthgywrgh", 1427. május 13-án "Zentghewrgh". Az 1459. évi névforma "Sepsij Zenthgijergnzeke" -- a mai írásmóddal Sepsiszentgyörgy-széke -- utal a városka kezdeti jelentőségére (hisz a széket is egy adott pillanatban a városról nevezték el). 1461. október 22-én keltezték azt az oklevelet, melyben Szentgyörgy neve először szerepel, mint város: "Datum in Opido Zenth Gewrgh". 1492. szeptember 23-án "oppidum Zethgijewrgh", 1492. október 7-én "Oppidum Sepsi Zenthgewrgh". Ugyanebben az évben keltezett egyik okmányban "civitas"-nak, azaz vár városnak van címezve, amelynek tévesen való írása mellett foglalt állást még Orbán Balázs is. Valóban Szentgyörgy mindig mezőváros, oppidum volt, 1509-ben "oppidi Sepsi Sz.-György", a következő év augusztus 10-i okmányban azonban már “Zentgeverh". A Dózsa-felkelés évében, 1514. február 28-án "Zent Gijewrgh". 5 évvel késobb, 1519. július 3-án "Sepsy ZenthGheorgy", szeptembcr 10-én Zenthgijewrgh - tehát a név írásának módjában, a név formájában eltérések mutatkoznak még ugyanazon év keretében kiadott okmányokban is. 1525. április 7-én "Sepsi Zenthgewrgh". 1579-ben "Sepsy Zent Gheorgy", 1609-ben "Sepsi Zentjörgj". A XVII. századi okmányok többségében (1622. dec. 18., szept. 3., 1629. aug. 29., 1635. okt. 25., 1641. máj. 8., 1662. nov. 24., 1678) Sepsi Szent-György névforma általános. Úgy tunik, hogy a végleges forma megszilárdul, de 1698-ban, 1783-ban, 1787-ben, a Szent-György formát használják, elhagyva a Sepsi jelzot. A XIX. században (1808, 1831, 1834, 1849 stb.) ismét a Sepsi-Szent-György névforma válik általánossá. 1850-ben már kötojel nélkül: Sepsi Szent György-ként, 1902-ben pedig Sepsiszentgyörgy-ként, a mai összevont alakban írják. Sepsiszentgyörgy nevének román nyelvű formájának kialakulása, fejlodése a következő módon történt: 1850-ben Szint George, 1854-ben Sepsi Sin Jiorz, ugyanott Siepsi-Sint-Georgiu, 1919-ben Sepsi Sângeorgiu, 1921-ben Sfantu Gheorghe.
A kezdeti időszakban -- a középkori írásbeliségnek megfelelően -- Sepsiszentgyörgy neve latinos alakban jelent meg, késobb használják a magyar névformát, melyet azonban a mai összevont alakjának kialakulásáig következetlenül írnak. A név román nyelvű mai formája a XX. században kristályosodott ki. Sepsiszentgyörgy nevének statisztikai jellegű felsorolása monoton egyhangúsága ellenére is érdekes, hisz megismertet a régi Háromszék vármegye, a mai Kovászna megye adminisztrációs központjának, a megye legfejlettebb centruma nevének kialakulásával, fejlődésével.
***
