Rövid hírek:
* Elköltöztetnék a medvét a tusnádfürdőiek.
* Medvetámadás áldozata lett két pásztor Hargita megyében, egyikük meghalt.
* Negyvennégy medve kilövését engedélyezték Hargita megyében.
* Felső-Háromszéken, Kézdikőváron két férfit sebesített meg egy medve.
* Hargita megyében, Csíkszentkirály és Csíkszentimre között medvetámadás történt.
* Kászonokban fiatal gombászókat sebesített meg egy medve…
A Rétyen fűrészüzemet építő Holzindustrie Schweighofer és a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal álláspontja szerint „a beruházó nem tartozik felelősséggel a gyár területén kívüli tájrombolásért, a Rétyi Nyír természetvédelmi területet érintő károkért, a rönkszállítás során a megye úthálózatában, az út menti ingatlanokban keletkező károkért. Úgyszintén nem tartozik felelősséggel a megnövekedett nyersanyagigény miatt a megye erdőalapjának lepusztításáért”.
A Gorj, Vâlcea és Argeş megyéket sújtó árvizek legfőbb oka, az erdőktől lecsupaszított hegyoldalakról akadályok nélkül, árhullámként lezúduló nagy mennyiségű esővíz. Hasonló árvizek fenyegetik Fehér, Kolozs, Máramaros, Hargita, Kovászna, Bacău és Suceava megyéket is, ahol az erdőtarolások következtében, a hirtelen jött csapadék megsemmisítő árhullámként zúdulhat le a hegyoldalakról.
A rétyi Schweighofer fenyővágóhíd, és a kommandói Kis Mányicska völgyében felállított fúrótorony után, újabb környezetpusztító projektet készülnek elindítani Háromszéken.
A Környezetvédelmi Hivatal honlapján 2014. július 21-én jelent meg a hír, hogy a sepsiszentgyörgyi ABIES ENERGY kft. környezetvédelmi engedély kibocsátását kérte a Kommandó melletti Nagy-Bászka patak völgyébe tervezett törpe vízerőmű építéséhez. (1) (1A) A terület, melyre a törpe vízerőmű építését tervezik közigazgatásilag Kovászna megyéhez tartozik. A projekt részeként egy vízbefogót építenének a Nagy-Bászka patakra, majd 3548 méteren vezetnék el a patak vizének egy részét, a vízfolyás partján földbe ásott 900 milliméter átmérőjű csövön keresztül, a törpe vízerőmű turbinájáig. A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal 2014. július 25-re hívta össze azt az bizottságot, amely az ipari és egyéb beruházások környezetvédelmi besorolásáról dönt (2).
A Bodoki-hegység Bodokhoz közel eső - számomra eddig ismeretlen - részén jártunk. Amint kiértünk a faluból, az erdő szélét megközelítve felfelé kapaszkodtunk, visszanézve megragadott a lenyűgöző panoráma. Az előtérben Bodok, Zalán és Oltszem, a háttérben a Nagy-Murgó kúpja látszik, mögötte a Hargita-hegység vonulata tör az ég felé.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy a pillanatnyi (apró) haszonért megéri-e eladni a jövő biztonságát valamint azt is, hogy miért nem termeljük meg a tételes hasznot magunknak, miért engedjük át azt idegeneknek?
Homályos tulajdonosi hátterű cég vásárolta fel, majd adta tovább a Holzindustrie Schweighofer-nek azt a 70 hektárnyi földterületet Réty határában, ahol az osztrák cég új fűrészüzemének építkezési munkálatai jelenleg is zajlanak. A történetben a számtalan kérdőjel mellett egy visszatérő elem van: Olosz Gergely háromszéki üzletember, aki a földvásárlás idején még az RMDSZ szenátora volt, jelenleg a Schweighofer ügyvédje.
13 tonna különválogatott hulladékot adtak le a Székely Mikó Kollégium tanulói, a Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a Tega Rt. közösen meghirdetett szelektív hulladékgyűjtési verseny keretében. Így sikerült az első helyen végezniük diákonként 10,16 kilogramm leadott újrahasznosítható anyaggal. Összesen 35 tonna hulladékot gyűjtöttek a város iskolái, ebből a legtöbb újrahasznosítható anyag a papír volt.
A Greenpeace Romania újabb kampányt indított, melyben az energiaellátás rendszerének megváltoztatásához kéri a polgárok segítségét. 2014. június 26-27-én az Európai Bizottság csúcstalálkozóján sor kerül az Európai energiabiztonsági stratégia [1] megvitatására. Ekkor döntik el, hogy milyen fejlődési irányt vegyen az európai energiaellátás a következő évtizedekben.
Ők gazdagodnak, mi elszegényedünk.
A Schweighofer, Kronospan, Egger faipari vállalatok közel 1 milliárd euro forgalmat összesítettek tavaly Romániában, kétszer annyit, mint 2012-ben.
A fenti cégek nagy mennyiségben vásárolják fel a faanyagot az erdészettől és más fakitermelőktől. Ennek következtében az országban a nyersanyag ára év elejétől 30-40%-kal nőtt meg, míg a bútor ára 3%-kal emelkedett, állítja Aurica Sereny [1], a Romániai Bútorgyártók Egyesületének (APMR) elnöke. Ez elégedetlenséget szül a helyi lakosság és faipari vállalkozók körében, ahogyan az a mócok esetében is történt, a Nyugati Érchegységben.
Május 22. - A biológiai sokféleség nemzetközi napja, azaz a biodiverzitás védelmének világnapja. Ezen a napon a világ számos országában rendezvények szervezésével próbálják felhívni a figyelmet az élővilág sokféleségére (biodiverzitás), illetve az azt fenyegető veszélyekre.
Az Európai Tanács 1992. május 21. 92/43EGK Élőhelyvédelmi irányelv elfogadásával vette kezdetét a Natura 2000 természetvédelmi területek hálózatának kialakítása.
2014. május 15.
Hihetetlen mértéket öltött manapság a pusztítás, amit emberi kapzsiság és telhetetlenség okoz környezetünkben, természeti erőforrásainkban. Minthogy megvannak a hatalmi, állami összefonódások, ezek ellen elsősorban civilek tiltakoznak, idővel ezek a civil tiltakozások mozgalommá növik ki magukat.
2014. május 10-én immár ötödik alkalommal szervezték meg a Büdös-hegy Napja rendezvényt, melynek szervezője a Csomád-Bálványos Natura2000 különleges természetmegőrzési terület gondnokságát ellátó Vinca Minor Egyesület. A rendezvény helyszíne a bálványosi Grand Hotel Bálványos szálló terasza és ennek környéke volt.
Helyszín: Erdélyi-érchegység, Mócvidék
Időpont: 2014. január 19.
Helyzet: tüntetés a Schweighofer befektető ellen. Gîrda Fehér megyei településről százötven lakos elűzi a munkásokat, a gépek sorban elhagyják a kitermelés helyszínét.
Körülmények: a Schweighofer vállalat megnyerte a Romsilva által kiírt licitet a Erdélyi-érchegységben, 3500 köbméter fa kitermelésére, 122 lej köbméterenkénti áron.
Tüntetők: Elviszik erdeinket!
(illustráció: Háromszéki havasok Ozsdola fölött, 2013)
2014. március 31.
Az erdőt, a földet, a vizet, a tájat csak akkor tekintheted örökségednek, ha vigyázol rá. Másként, csak bitorlod!
A Rétyre építendő fűrészüzem engedélyeztetési eljárása során az érintett háromszéki önkormányzati vezetők szándékosan a közösség érdekeit figyelmen kívül hagyva döntöttek.
A Réty községi tanácstagok 2013. április végi szászsebesi látogatása után két nappal, május 2-án tartottak falugyűlést, majd május közepéig a Réty községhez tartozó falvak lakosságát is megkérdezték arról, hogy „támogatják-e a beruházás engedélyeztetését?". Tették mindezt úgy, hogy a leendő fűrészüzem környezetre és az ott lakók egészségére gyakorolt hatásáról nem tudhattak semmit. A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal csak 2013. június 25-én kérte a területrendezési tervhez szükséges stratégiai környezeti hatásvizsgálat elkészítését, hogy kiderüljenek a beruházás valós környezeti hatásai. Ezt 2013. augusztus 22-én mutatták be a közösség előtt.
2014. március 22.
A sepsiszentgyörgyiek egyik legkedveltebb kirándulóhelyére, a Sugásfürdő felé vezető út mentén található Erős oldalhoz látogattunk, hogy lencsevégre kaphassuk a tavasz ébredését.
A fa lábán többet ér, mint levágva. Az erdő hűs árnyat ad a forróságban, madarak, állatok, növények telepednek meg benne, tisztítja a levegőt, védi a patakokat a kiszáradástól, növeli a táj szépségét. Az erdők elpusztításával számolni kell mindennek az ellenkezőjével. Mit ér a pénz, ha elpusztított környezetben élünk, biztonságot jelentő tartalékok nélkül? Természetesen, ez nem kérdés annak, aki nem itt él, nem itt éli meg a pusztítás következményeit.
Köveinket elhordják, borvizeinket eladják, erdeinket levágják. Akkor mi marad nekünk? A megcsonkított tájképek, természeti kincseitől megfosztott föld, kiapadt tartalékok. Ha elkótyavetyéljük a vagyonunkat, semmi a földben, semmi a földön, akkor minek az autonómia? Milyen erőforrásokból gazdálkodunk?
