2015. április 12.
A hét végén két napot védett virágok fotózásával töltöttem el a Rétyi Nyír és Uzon-Szentivánlaborfalvi tavak Natura 2000 védett területen [1]. Vasárnap, 2015. április 12-én, amikor hazafelé tartottam, a védett terület Szentivánlaborfalva felé eső részén, az erdő és a Feketeügy között hatalmas füst fogadott.
2015. április 9.
A Greenpeace Románia az erdészeti törvény körül kialakult helyzetet látva, petíciót indított, amelyben azt kéri a parlament tagjaitól, hogy az erdészeti törvény felülvizsgálatakor iktassák törvénybe a tarvágások betiltását.
Mint köztudott, az elfogadott erdészeti törvényt, Románia elnöke visszaküldte parlamenti felülvizsgálatra. Az elnök érvei között szerepelt az is, hogy a törvény 30%-ra korlátozta volna a nagy fafeldolgozók piaci részesedését egy bizonyos fafajta felvásárlására, és ez szerinte ellentétes a szabad piacgazdaság elveivel.
2015. március 21.
2015-ben az Erdők Nemzetközi Napját több mint 18 országban, rendezvényekkel ünnepelik, azonban számos országban e jeles nap megünneplése többnyire egyéni kezdeményezések tárgya marad.
Az ilyen egyéni kezdeményezésekhez kapcsolódva szeretném a lenti fotósorozattal megmutatni azt, hogy az elmúlt 10 év során miként éltem meg, fényképezőgéppel a kezemben, az erdők közelségét.
A román parlament elfogadta az erdészeti kerettörvény módosítását. Az erdők megőrzéséhez és a fenntartható gazdálkodáshoz kívánatos reform azonban elmaradt. A megújított jogszabályt, a hangoztatott előremutatóan pozitív hozadékok mellett, leginkább a helyben maradás és a visszalépések jellemzik.
2015. február 28.
Sepsiszentgyörgy
„A természetben nincsenek sem jutalmak sem büntetések: következmények vannak.”
(Robert Green Ingersoll)
Az Állami Számvevőszék utolsó, nemrég publikált jelentése hihetetlen következtetésre jutott Románia erdőalapjáról. Romániának 2 millió hektár leromlott mezőgazdasági területe van és figyelembe véve a 2005-2013 közötti erdősítés ütemét, 1000 évre lenne szükség ezen területek erdősítésére. Ezen felül még elveszítettek 40.000.000 eurót, mert nem alkalmazták az erdőmegőrzési és erdőfelújítási alapra vonatkozó hatályos törvényeket.
Romániának megközelítőleg 2,2 millió hektár leromlott mezőgazdasági területe van, ami már nem használható mezőgazdasági célra, de ami erdősítéssel feljavítható lenne.
2015. január 25.
Az Agent Green környezetvédelmi szervezet képviselői 9 hónapon keresztül követték nyomon a Retyezát Nemzeti Parkban történő erdőkitermeléseket. Az Erdőradar ellenőrző rendszer használatával derült ki, hogy a Holzindustrie Schweighofer cég szászsebesi gyárkapuján illegálisan kitermelt fa is minden további nélkül bejut. Az ügy óriási médiavisszhangot kapott. Az Ausztriában megjelenő Salzburger Nachrichten 2015. január 7-ei száma is foglakozott a témával. A német nyelvű cikk fordítását közöljük. Köszönjük a fordító segítségét.
2015. január 20.
Sepsiszentgyörgy újra csatlakozik az Újrahasznosítás városa kampányhoz. Az Eco-Rom Ambalaje Rt. harmadik alkalommal szervezi meg az országos szelektív hulladékgyűjtő vetélkedőt 2015. január 1. és június 30. között. Idén 46 város vesz részt a küzdelemben. A versenyzők célja bebizonyítani, hogy a legkorszerűbb szelektív hulladékgyűjtő rendszerrel rendelkeznek az országban.
Egy írásbeli derogáció, amit kártevő bogarak elszaporodásával indokoltak, fák ezreinek kivágását engedélyezi a Retyezát Nemzeti Parkban.
Miközben az erdészeti hatóságok arra hivatkoznak, hogy a terület megmentése érdekében valóban szükséges volt a vágás, egy civil szervezet azzal vádolja őket, hogy védett területen törvénytelen tarolásokat engedélyeztek.
A 2015-ös év második napján a Sepsiszentgyörgy közelében található, Pacé néven ismert erdőrészen néztük meg közelebbről a fehér csend birodalmát. A Libacsárda fölötti részen, a piros és sárga turistajelzést követve, egy könnyed útvonalat választottunk a kora délutáni sétához. Az erdőben absztrakt kép tárult elénk, melyet a fehér hó és a sötét fatörzsek alkottak.
Rövid hírek:
* Elköltöztetnék a medvét a tusnádfürdőiek.
* Medvetámadás áldozata lett két pásztor Hargita megyében, egyikük meghalt.
* Negyvennégy medve kilövését engedélyezték Hargita megyében.
* Felső-Háromszéken, Kézdikőváron két férfit sebesített meg egy medve.
* Hargita megyében, Csíkszentkirály és Csíkszentimre között medvetámadás történt.
* Kászonokban fiatal gombászókat sebesített meg egy medve…
A Rétyen fűrészüzemet építő Holzindustrie Schweighofer és a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal álláspontja szerint „a beruházó nem tartozik felelősséggel a gyár területén kívüli tájrombolásért, a Rétyi Nyír természetvédelmi területet érintő károkért, a rönkszállítás során a megye úthálózatában, az út menti ingatlanokban keletkező károkért. Úgyszintén nem tartozik felelősséggel a megnövekedett nyersanyagigény miatt a megye erdőalapjának lepusztításáért”.
A Gorj, Vâlcea és Argeş megyéket sújtó árvizek legfőbb oka, az erdőktől lecsupaszított hegyoldalakról akadályok nélkül, árhullámként lezúduló nagy mennyiségű esővíz. Hasonló árvizek fenyegetik Fehér, Kolozs, Máramaros, Hargita, Kovászna, Bacău és Suceava megyéket is, ahol az erdőtarolások következtében, a hirtelen jött csapadék megsemmisítő árhullámként zúdulhat le a hegyoldalakról.
A rétyi Schweighofer fenyővágóhíd, és a kommandói Kis Mányicska völgyében felállított fúrótorony után, újabb környezetpusztító projektet készülnek elindítani Háromszéken.
A Környezetvédelmi Hivatal honlapján 2014. július 21-én jelent meg a hír, hogy a sepsiszentgyörgyi ABIES ENERGY kft. környezetvédelmi engedély kibocsátását kérte a Kommandó melletti Nagy-Bászka patak völgyébe tervezett törpe vízerőmű építéséhez. (1) (1A) A terület, melyre a törpe vízerőmű építését tervezik közigazgatásilag Kovászna megyéhez tartozik. A projekt részeként egy vízbefogót építenének a Nagy-Bászka patakra, majd 3548 méteren vezetnék el a patak vizének egy részét, a vízfolyás partján földbe ásott 900 milliméter átmérőjű csövön keresztül, a törpe vízerőmű turbinájáig. A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal 2014. július 25-re hívta össze azt az bizottságot, amely az ipari és egyéb beruházások környezetvédelmi besorolásáról dönt (2).
A Bodoki-hegység Bodokhoz közel eső - számomra eddig ismeretlen - részén jártunk. Amint kiértünk a faluból, az erdő szélét megközelítve felfelé kapaszkodtunk, visszanézve megragadott a lenyűgöző panoráma. Az előtérben Bodok, Zalán és Oltszem, a háttérben a Nagy-Murgó kúpja látszik, mögötte a Hargita-hegység vonulata tör az ég felé.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy a pillanatnyi (apró) haszonért megéri-e eladni a jövő biztonságát valamint azt is, hogy miért nem termeljük meg a tételes hasznot magunknak, miért engedjük át azt idegeneknek?
Homályos tulajdonosi hátterű cég vásárolta fel, majd adta tovább a Holzindustrie Schweighofer-nek azt a 70 hektárnyi földterületet Réty határában, ahol az osztrák cég új fűrészüzemének építkezési munkálatai jelenleg is zajlanak. A történetben a számtalan kérdőjel mellett egy visszatérő elem van: Olosz Gergely háromszéki üzletember, aki a földvásárlás idején még az RMDSZ szenátora volt, jelenleg a Schweighofer ügyvédje.
13 tonna különválogatott hulladékot adtak le a Székely Mikó Kollégium tanulói, a Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a Tega Rt. közösen meghirdetett szelektív hulladékgyűjtési verseny keretében. Így sikerült az első helyen végezniük diákonként 10,16 kilogramm leadott újrahasznosítható anyaggal. Összesen 35 tonna hulladékot gyűjtöttek a város iskolái, ebből a legtöbb újrahasznosítható anyag a papír volt.
A Greenpeace Romania újabb kampányt indított, melyben az energiaellátás rendszerének megváltoztatásához kéri a polgárok segítségét. 2014. június 26-27-én az Európai Bizottság csúcstalálkozóján sor kerül az Európai energiabiztonsági stratégia [1] megvitatására. Ekkor döntik el, hogy milyen fejlődési irányt vegyen az európai energiaellátás a következő évtizedekben.
Ők gazdagodnak, mi elszegényedünk.
A Schweighofer, Kronospan, Egger faipari vállalatok közel 1 milliárd euro forgalmat összesítettek tavaly Romániában, kétszer annyit, mint 2012-ben.
A fenti cégek nagy mennyiségben vásárolják fel a faanyagot az erdészettől és más fakitermelőktől. Ennek következtében az országban a nyersanyag ára év elejétől 30-40%-kal nőtt meg, míg a bútor ára 3%-kal emelkedett, állítja Aurica Sereny [1], a Romániai Bútorgyártók Egyesületének (APMR) elnöke. Ez elégedetlenséget szül a helyi lakosság és faipari vállalkozók körében, ahogyan az a mócok esetében is történt, a Nyugati Érchegységben.
